• TABLE OF CONTENTS
HIDE
 Title Page
 A zsido nepiseg problemai
 Buk Miklos: Adalekok a zsidokerdes...
 Gartner Mose: Gyavasag, vagy alkoto...
 David Simonovitz
 Szemle














Group Title: zsido nepiseg problemai.
Title: A Zsidó népiség problémái.
CITATION THUMBNAILS PAGE IMAGE ZOOMABLE
Full Citation
STANDARD VIEW MARC VIEW
Permanent Link: http://ufdc.ufl.edu/UF00072113/00001
 Material Information
Title: A Zsidó népiség problémái.
Physical Description: 39 p. ; 23 cm.
Language: Hungarian
Creator: Junger, József ( Editor )
Publisher: Bialik Könyvek
Place of Publication: Budapest
Publication Date: 1941
 Subjects
Subject: Jews -- Population
 Record Information
Bibliographic ID: UF00072113
Volume ID: VID00001
Source Institution: The Isser and Rae Price Library of Judaica
Holding Location: The Isser and Rae Price Library of Judaica
Rights Management: All rights reserved by the source institution and holding location.

Table of Contents
    Title Page
        Title Page 1
        Title Page 2
    A zsido nepiseg problemai
        Page 1
        Page 2
        Page 3
        Page 4
        Page 5
        Page 6
        Page 7
        Page 8
        Page 9
        Page 10
        Page 11
    Buk Miklos: Adalekok a zsidokerdes szociologiajahoz
        Page 12
        Page 13
        Page 14
        Page 15
        Page 16
        Page 17
        Page 18
        Page 19
    Gartner Mose: Gyavasag, vagy alkoto kozeput
        Page 20
        Page 21
        Page 22
        Page 23
        Page 24
        Page 25
        Page 26
    David Simonovitz
        Page 27
        Page 28
        Page 29
        Page 30
        Page 31
        Page 32
        Page 33
    Szemle
        Page 34
        Page 35
        Page 36
        Page 37
        Page 38
        Page 39
        Page 40
Full Text
BIALIK-KONYVEK


A zsido nepiseg
problemai







1 9 4 U
BUDAPESr




















/51~t/










A zsid6 n6pis g probl6mii

Irta: Dr. JUNGER J6ZSEF (Benmose)
Eghszen a 19. szkzadig sem zsid6nak, sem nemzsid6nak nem ju-
tott eszebe mAsnak tekinteni a zsid6sigot, mint n6pnek. S ebben a
saizadban, melynek legfontosabb uraGod6 eszm6je a nemzetis&gi
ely volt s ez elv jegyeben eg6szen kicsi, jelent6ktelen ,,tdrt6nelemn6l-
killi" n6pek mint Engels nevezte 6ket talal6an 6bredtek dntu-
datra, 6pen a mi 6si n6piink a Icgnagyobb multu, historiAju vala-
mennyi kbzbtt igyekezett egyediil, egy meltatlan tbmegasszimila-
ci6s kis6rlettel, nmiagAt6l megszabadulni, n6pi 16nyeg6rSl abdik&lni,
nepi mivoltAt egyenesen eltagadni. Szinte ismeretlen, j6formAn pri-
mitiv viszonyok kdzott 616 n6pek, melyeknek eddig semmi szerepiik
sem volt az emberisg fejl6des6ben, a kulturjavak termel'ks6ben,
most belekeriilve a nemaeti eszme draml6 sodriba, biiszk6n fordul-
tak sajit maguk, sajit n6pis6giik, szeg6nyes, de szamukra m6gis oly
driga multjuk felM, dn6rzetes munkaba fogtak, hogy sajAtos n6pi
masasgukat, egy6ni jellegzetessgiiket ApoljAk, kifejlessz6k 6s fenn-
tartsak, ugyanakkor a mi ndpiink, amely a kbzdpkor universalist
szdzadaiban, egy anationalis ,,respublica christiana" kczepette j6-
formdn egyediil 6lt egy zdrt tudatos nacionalizmusban, az most, a
nemzeti eszmre dltaldnosan uralkod6vd vdldsa idejin megtagadni kez-
dette, s6t sz6gyenleni kezdette 6nmagdt s a hozzA val6 tartozAs eg7.
,,Minderwertigkeitsgefihl" forr&svb vilt. Mik6nt tort6nhetett ez
meg? Ezzel a probl6mAval szeretn6nk a jelen tanulmAnyban foglal-
kozni.

2.

Mi fdleg hArom olyan okot latunk, melyek ezt a szomoru okore-
tot kivaltott:~k. Az elsot szellemtirt6neti oknak nevezhetjiik, a mi-
sodik politikai-Allamszervez6si, a harmadik szociAlis-gazdasigi ok.
Ez ut6bbi kett6, egymissal szoros 5sszefiigg6sben, mint axt latni
fogjuk a nemzeti kerd6s teriilet6t 6rinti. IAtni fogjuk, hogy alap-
jdban vdve a mi n6piink sorsdt is ugyanazon er6k mozgattdk, mint
mds ntpeket. Ha tehAt nilunk ellent6tes eredm6nyre is vezettek, az
a Ukrilmhnny, hogy 6ppen ezek hatottak 6s fornAztik n6piink helyze-
t6t, inmagukban is bizonyit6kai annak, hogy itt n6pr6l van sz6 s





.em hitfelekezetr6l, s ez6rt a zsid6 krd6s tUrgyalAshaak helye a
nemzetis6gi kerd6s komplexumrban van. Miel6tt azonban e k6t ok
tUrgyalasara Att6rnimk, eli5szsr azt kivinjuk szemidgyre venni, ame-
lyet szellemtorteneti oknak neveziink s amely mintagy elifelt6tel6t
1-6pezi 6s bizonyos foku magyarazatft adja a k6t masik ok hat6ere-
je teljess6g6nek.
A zsid6 tnmegasszimilkci6 elsi okit mi az altal1nos korszellem-
ben latjuk. Mi volt a kor szellem6nek karakteriz&16 vonAsa? Szerin-
ttink az empirikus 6szjarasu pozitivizmus. Metafizika ellenes poziti-
vizmus, mely minden a ,,va168dgon" tul fekv6 eszme, ideAlis ArtAk
fennalldsat, 5nmagaban val6 6rv6nyessig6t tagadta s a viligban
csak a megl6vot, a kzzaelfoghat6 realitist litta. A termeszettudomd-
ryok sz&diiletes nagy sikereinek hatAsa alatt a tirsadalomitudoma-
nyokban is a mechanikus ,,termnezettudominyos" gondolkodds kez-
dett h6ditani, mely termnszet 6s tarsadalom 16nyegbeU egyseg6t hir-
detve, azt a felfogAst vallotta, hogy a tarsadalmi val6sAgot is 6ppen
olyan immanens t6rv&nyek iranyitjak, mint a term6szetet. A helyes
emberi magatartas enn6lfogva 6ppen ezekhez a torvenyekhez, illetve
az azokban manifeszt&l6d6 val6saghoz val6 alkalmazkodAs, ugyan-
olyan kritika As 6rtekeles n6lkiil, mint ahogy a termeszett6rvy-
nyekhez alkaimaskodik az ember. A helyes magatartas szabdlyait te-
hit nem valami a ,,val6sag"-on tuli 6rt6kekre tamasAod6 normativ
erkolcs tartalmazza, azokat nem az ernkblcsi eszme kategorikus im-
perativuszanak ,,sollen"-j6b61 kell kifejteni, hanem Plegend6 csak a
,,Rein"-re tekintettel lenni. Az erkolcs nem tdbb, mint Stuart Mill
kifejecte: ,,a praxis miivieset6"-n61 s a helyes magatartAs elveit a
,,megl6v6 immanenciajA"-b61 kell leolvasni. AnnAl helyeselhet5bb te-
hAt egy emberi magatartAs, 'mdn6l jobban alkalmazsodik a megl&v5
val6sAghoz s ez6rt volt a kor legnagyobb tekintZlyti filozofusdnak
Herbert Spencer-nek az az dlldspontja, hogy az emberi boldogsdg
forrdsa a min"l t6keletesebb alkalmazkodds.
Ezen a korszellemen keresztUil prezentalodott a nyugati kultura
a gett6b61 kit6dul6 zsid6k szmmira, kik izgatott moh6siggal tdre-
kedtek min6l teljesebb birtokba v6telAre. S mivel az az adott piUlanat-
'ban els6sorban alkailmazkodast kdvetelt, hat a zsid6k lizasan kemdet-
tek alkalmazkodni. A gett6 nyomaszt6 16gk6r6ben amugy is meg-
a"kuv6 fatalistAva formnl6dott zaid6 lltek igen kivAl6 talaj volt egy
olyan mentalitas befogadAsira, mely nem kivint t6le egyebet, mint
kompromrsszmot a val6siggal, hogy hagyja vitetni magat az ese-
menyek sodrAval. Az emancipAci6 mimoriban a zsid6k szivesen tet-
t&k maguk6vA a kor Hegelb61 kikapott jelszavAt, ,,minden ami van,
6aszerfi", tehAt helyes, 6s nagy buzgalommal torekedtek a kbrnyez6
val6saghoz alkalmazkodni, sot abban teljesen felolvadni, etlinni.
Ez6rt igyekeztek minden kiilinb65zs6g, minden massAg levetelere.
Minden 6les felilletet, amely ezt megakadalvozt- vcl'na, elsilmitani
yrr6bltak. Nspb&i hitfelekezett6 akartAk denaturalni a zsid6sagot,
nyilvAn ha nem is mindig tudatosan azzal a szAnd6kkal, hogy





.:azutan a vallasb6l val6 kil6pes egyszerfi k6zigazgatisi aktusaval mi-
n6l jobban el tudjanak merilini kmrnyezet'ikben, tehat a sz6 szoros
.rtelm6ben sz~zzAzalekosan alkalmazkodjanak, hivan engedelmes-
kedve a kor alapnormAjanak. Val6ban az asszimil &i6 els65 vtize-
deiben va:16sAgos kit6resi lAz ritkitotta a zsid6 sorokat (nilunk Ma-
gyarorszAgon is hamarosan kiternet a leghangosabb elsi asszimi-
iAnsok, mint Ballagi M6r, Falk Miksa) meg pedig azert, minert azt
bitt6k, hogy amint azt egyik legnagyobb 6s legjellegzetesebb alakjuk
Heine vallotta: ,,a kikeresztelked6s belpojegy a nyugati kulturAba".
TehAt az annyira Ahitott kulturaba, melynek az adott korban 6pen
az alkalmazkodAs volt az uralkod6 esamAje. S termA&zetesen e kul-
lura neofitai vettek a korszellem parancsat a legtulz6obb sz6szerinti-
sLggel.
E korszellem, amely empirizmusdval, anyagelvii monizmusd-
val, naturalizmusdval, a legteljesebb ellentite az idealista, az
anyagi val6sdg mellett a szellemi 6rtekikc transcendens szferdjdt is
megigenl6 zsid6 szellemnek vegzetes hatdsdban ldtjuk mi az els6
okdt annak, hogy mig e korban minden nmds ndp elmglyiilt a nemzeti
csame dital felgerjesztett dntudatdban, sa)dtos ertektudatdban, ad-
-dig a mi nepiink ezt a mivoltdt eltagadni igyekezett s szabad folydst,
gdtldsmentesseget bistositott az asszimildci6t kivdlt6 egydb, politi-
kai 6s gazdasdgi termeszetii okoknak. Most t6rjiink At ezek vizsgA-
latara.


3.

A zsid6sag szamira dbnt6 jelentss6gii volt, hogy az els6 our6pai
-Allam, amely a zsid6sig polgAri egyenjogusagat biztositotta, eman-
-cipici6jAt megadta, Franciaorszig volt 1791-ben. Tudjuk j61, hogy a
19. szazadban ax eur6pai Allamok, mintha csak igazolni akartAk vol-
na Tarde a hires francia szociologus tanitAist az utanzas alapveto
j( lent6ss6g6ril a tfirsadalmi 16tben, ,,vigyAz6 szemilket' val6ban PA-
riTra vetett6k s a sajitos viszonyaikra valo tekintet n6lkiil srrra
igyekeztek lemasolni a francia forradalomban kibrrlah int6zminye-
kct, a n6pk6pviseletet, eakiidtsz6ket, az ilamhatalmiak elvAlasoztasit
s iltaliban a liberAli sparlamientAris rendsze:- egyAb borendezked-
seit. Ez krthetb is, memt hiszen ezekben az ailamok1ban is axonos cAr-
-sadalmi 6ssat6telii es 6rdekii retegek jutottak vezetAshez, mint
Franciaorsaagban s meg voltak ro6a gyz5drvde, hogy ami 6s ahogyan
FranciaorszAgban j6, az j6 lesz 6s i~gy lesz j6 nAluk is. Azt hitt6k,
hogy a francia rendszer pontos Atv6tele a nyugati kultfra korszerfi
kriteriuma egy hllam szamAra (nyilvin itt is az <alinos alkalmaz-
kodAs tdrvenyevel talilkozunk), s igy ezen intAzmnnyek szinte leltiri
itvetele k6zbcn vet-.k it, minden kill6nisebb filoszemitizmus n6lkiil,
a zsid6 emancipaci6t is, abban a tudatban, hogy tiibbi k6zott ez is
hozzAtartozik egy modern llam megfeledi Ezinvonaljihov. S igy t6r-





tent ez a ,,linearis" emancip.ci6, szinte divatszeriien ,,6ppen igy,.
mint egy rendes polgari hiz szalonjaban ott kellett Allania egy zon-
goranak is, tekintet nilkiul arra, hogy jitszik-e rajta a csalAdb6l va-
laki vagy sem" Allapitotta meg igen talil6an Max Nordau hires-
els6 kongresezusi beScadben. AtmdsoZltk az emancipdci6t az dlla-
mok 6ppen tgy, ahogy az Franciaorszdgban tdrtent, 6ppen olyan kisd-
r6 k6riIhndnyekkel, a nemzet ds dllam viszonydnak ugyanolyan seem-
sz6gii megitelisivel s ebb6l ered6en 6ppen olyan. koveteldseket td-
masztva 6s a zsid6k risz6r6l vdllalva, mint Franciaorszdgban. Mir -
pedig a fmancia viszonyok gy6keresen misok voltak, mint pl. a k6--
z6peur6paiak, ott 6ppen a nemzetfejl6des s ezzel kapcsolatban az asz.-
saimilaci6 prebl'mAja eg-sz mai kbriilm6nyek iltal formil6dott,.
mint a Dunamedenc6ben vagy Keleteur6p6ban.
Franciaorszdg a nyugateur6pai nemzet 6s dllamfefl6des minta-
dllama. Maga a nemz et az absEolutisztikus Ullam mfive. A kdz~pkor-
ban m6g legfeljebb csak francia n6pr61 beszelhettiink, de nem az:.
Aifamot 6ntudatosan hordoz6 nemzetr6l. Az allam nemr nemzeti aIl-
lam, hanem feudAlis f6urak laza sz5vets6ge, kiknek mindegyikere il-
lott az egykord mondis ,,chaque baron est souverain a sa baronie"..
Ezen ingadoz6 hatdru feudalis sz6,vets'6g lin Allott a idrAly, akir6l
tudjuk, hogy csak primus inter pares volt, korAnitsem mindenhat6-
fira az orszagnak. EbatAroas&iban, tetteiben er6sen fugg6~t nagy
hiib6reseit6l, akiktdl uralma t6nyleges eszkozeit kapta. Csak a natu-
ralgazddlkoddsr6l a pwnzgazddlkoddsra val6 dtmenet, tapcsolatbanr
a vdrosi polgdrsdg meger6s6dds.vel amivel a k6zponti hatalom
egy megbizhat6 s pinzben fizet6 ad6forrdsra tett szert tettek le--
het6v6 a kirdlyi hatalom abszolutisztikussd val6 kiWpit4sit. A p6nz--
gazdalkodds r6v6n lehet6s6ge nyilott a kiralynak sajat, csak t61e
filgg6 zsoldoshadsereget szervezni a f6urak megbizhatatian banderiu-
mai hely6be, m6djAban Allott k.zponti illami bilrokrata appaortust
organiz&Ini, amit ugyancesak 6 tartott a kezeben. Szakadatlan, azt
lehet mondani avszdzadokon At tart6 hAborfiban azutan a k'zpontif
kirklyi hatalom mindeniitt legy6 te a nagy hiUibreseket, s terilletei-
ket szorosan odakapcsolta az egyre jobban centralizilt Allamnhoz,
melyen belfll lassan minden provinciilizmus eltiint. Az abszolut ha--
talom milvek6nt igy allott e16 a modern francia Allam. Is ennek az.:
er6sen egys6gesitett, kozpontositott Allamnak keret6ben a francia
nemzet, mint az allam hordoz6ja. Franciaorszigra fblt4tleniil All,-
amit KjeUllnek, a nagy sv6d tud6snak, a geopolitika atyjanak Allam--
elmlete alapjin egy magyar szerz5 ir a nemzet keletkez6as&r61 r
,,Az 4i1am mint 6letfornma, mint a sejtjeire is Alland6 behatAst gya--
korl6 organizmus, tudatlanul 6s csupan 6letes milkd&se erednfenye--
kepen is egys6gesit6, harmonizal6 befolyassal van polgaraira 6s 6let-
nyilvanuldsaival iparral, kereskedelemmel, kultfir6lettel stb.,
6nk6nteleniil is agys6ges n6pisbg dalakulAsft szolgIlja". (Mora-
vek Endre: Faj, ,,n6pislg", nemzet. Az Orszdg Utja Ill. 8) Ez, az Al-
lami egyesiles folytin kialakul6 neimzet vette azutAn a francia for-





aradalmba magit az illami apparitust is birtokAba s eazel m6g
-szorosabbA vilt a kapocs a nemzet 6s illam kozott. figyhogy a hivata-
los francia te6ria szerint a nemzet &s 6lam egy. Jelegzateesen fejezi
-A cat a felfogast Hauriou: ,,A nemzet mint 616 egys6g csak larva s
ecsak egy konstruktiv Allameg6essz6 val6 kik6pz6se csinil belle tel-
jea mfivet". (Pr6cis de droit constitutioneL Paris. 1923. 29. 1.)
A nemzet 6s dllam azonositdsa 6s azonosuldsa azonban Francia-
-orszdgban azdrt jdtsz6dhatott le annyira minden gdtlds ndlkill, mert
-as dllam teriiletdn tulnyomn6rszt egyseges ndpisigii, nyelvii volt a
lakossdg. Igy az A ampolgrsaig 6s nemzettagsag siman 6sszeeshetett.
Ezsrt van az, hogy a franciAknak arra a k6t forradalomra, amelyet
pl. a n6met k6t sz6val: ,,Staatsbirgerschaft" 61 ,,Nationalitit" fejez
ki, csak egy szavuk van: nationalityte", ami egyenl6en fedi a k6t fo-
galmat. A nemzeti Allamnak igy val6ban Franciaorsmzg lett az isko-
lap6ldAja s ez az allam a maga polgarai koz6tt nemzeti kiilnbsa6gr6l
inem akart tudni. Ami kev6s elt6r6 nemzets6g volt, mint a bretonok
-es provencalok, azok probl6m&ja ceak a nyelvjirisok (patois-k)
k6rde6sv6 sdaikillt, de a franciit61 elteri nyulvjarAst beszAli francia
Allampolgfirokat az6rt egy pillanatiig sem tekintett6k mAsnak, mint
-a francia nemzet tagjainak. A francia nemzet 8s francia dUam igy
hatdrozottan az asszimildci6ra voltak bedllitva. Akinek Franciaor-
=szag megadta az allampolgarsfgot, azt a nemzet bs Allam azonossd-
ga folytan nemzettagnak is tekintette a megk5vetelte, hogy az illet6
is aamak tekintse magat. Igen helyesen Allapitja meg Szekfii Gyula,
"hogy igy a francia nacionalizmus a nagy neonzetek beolvaszt6, ti-
miad6 formAja lett (Magyar Szemle 1934. sept. N6p, nemaet, n6pi-
z6g).
Ezzel az egys6ges nemzetis6gii, asszimilal6 hajlamu Allammal ke-
-riilt szembe a Franciaorsz4gban 616 zaid6sig. A forradalmi nemzet-
gyfil6s 1791-ben mfr megadta szAmukra az egyenjogusfgat, de hogy
imilyen szellemben azt a legpregninsabban a zsid6 emancipaci6 6rde-
k6ben nagy besz6det tart6 Clermond-Tonndre szaval viligitjak meg:
,,A zsid6 egydnnek mindent, a zsid6 nemzetnek semmit". Ez az eman-
-cipici6 sokfig csak papiron maradt, gyakodrati alkalmazAsba csak
Napoleon alatt kerfilt. A gyakorlati emancipdci6t 4pen az akaddlyoz-
ta meg, hogy a nemzetisegekr6l, nemzeti kisebbsegekr61l tudni ser
akar6 francia dllam nem tudott mit kezdeni az empirikusan megis
csak ilyen k6z6ssig formdjdban jelentkez6 zsid6kkal. Igen Ardeke-
sen fejezi ki ezt Portalis AllamtanAcsos besezde, emit a consulatus
idej&n a kamarmban tartott a kereszt6ny hitfelekeaetek wervezete,
targyalasfial: ,,A kiil6nbiz6 hitfelekezetek szervezet6vel foglalkoz-
va mondotta Portalis a kormAny egy pillanatig sem tveszti
szem eMil a zsid6 vallAs ilgyet, annak szabadsagit is egyenloen kell
-garanthlnia t5rv6nyeinknek. Azonban a zsid6k nem annyira hitfele-
kezetet, mint inkdbb egy kilondll6 n6pet alkotnak, minden mds nem-
zset koriben megtoadlhat6k, de n6pi klillndlldsukat megorizstk". (L.
-Venetianer: A zsid6saig szervesete nz eur6pai Ala]bian 345. 1.)





Kifejezetten tehfat a nemnzei, a unpi asszimilicid6 hiAnya volt az,
amit a zsid6k fejre olvastak, s em6g6tt ott Allott a k6vetelie, hogy
maint n6p saiinjenek meg 16tezni, olvadjanak be a francia nemzetbe
egyenenk&nt, mert csak igy biztosithat6 szamukra a teljes egyenjo-
gusag. A jollegzetes francia nemzet ks illamszemlbleftb61 logikusan
folyt ez a kidvetel4s. S amikor 1806-ban Napoleon mint csAszar, zsi-
d6 orszigos gyfil6st hivott ssaze, e fefogisnak igen hatirozottan
adott kifejcz6st a gyfil6sen a csLsziri korminyt reprezentAl6 Mole
allamtanficsos megnyit6 beszed6ben: ,,Sa Majestd venut, que vous
soyez francais". Teh&t ,,legyetek Irancidk", ezt k6vetelte a nemzeti
lleam integritAsdnak fenntartaf4art a franoia allam sa kis szAmfi
francia zsid6seg, kb. 30.000 lehetatt a szamuk, akkor, amikor Fran-
ciaorszagnak 25 mIlli6 lakosa volt, a csewAbe kapott egy&ni emanci-
pcio6rt, hajlland6nak mutatkozott a n6pi ingyilkosiagra.
Amint minden egy6bben, igy a nemzet 6s Allam viszonyaban is a
francia rendszert igyekeatek utanozni Eur6pa Allamni. Ott ahol a la-
kossag etnografiailag egys6ges volt, ez nem utk65ztt nagyobb aka-
dilyokba, de ott ahol vegyes namzetis6gu volt, a nemzeti Allam min-
den Aron val6 megalkotAsAnak kisarlete, amint tudjuk, Aldatlan har-
cokhoz, a kisebbs6gi n6pek elnyomasahoz s v6gill is flIamhis6guik
teljes lemorzsol6dasAhoz vetett. A francia pilda lemdsoldsa egye-
diil csak ndlunk zsid6kndl sikeriilt. Est killon6sen az a k6t k&riil-
m6ny tette lehet6v6, hogy egyr6szt a zsid6sag szamArA, legalAbb is
az egy6nek szamira azon pillanatnyi el6nnyel jArt, hogy megkaptAk
az emancipaci6t, itt 'tehat a nemzeti Allam mindjArt valaim k6zzel-
foghat6 pluszt nyujtott, mAarkszt megkdnnyitette a francia pelda
k6veteset, hogy a nemzettagsdgnak j6formdn egyediili kriteriumduT
a kor felilletes liberdlis szemldlete csupdn a nyelvet tekintette. S mig
mis nemzetis6gekn61 a nyelvi egys6g er61tet6se a leghathrozottabb
elutasitasra talilt, nfiunk zmid6knil, akiiknl1 nemzeti nyelviink a
ghetto szAzadaiban amugy is teljesen hAtt6rbe saorult, ez a probl6-
mia neh6zsbget nem jelentett. A nemzeti kerd6snek a nyelv probMl-
mdn keresztiil val6 jelentkezase csak a zsidd n6piseg elhomdlyositd-
sdhoz vesetheteft.
A nemzeti Allam megszerevem6se, kapcsolatban az emanoipaci6-
val, a ,,zsid6 vonal"-on tehAt ellenall4sba nem titk6zdtt. Az eg6sz
mult szdzadbeli emancipdci6 rendszere igy a nemzet 6s dllam viszo-
nydnak akkori francia felfogdsdn nyugodott. Minden Allamban, fpen
igy mint Framciaorsraggban, az emancipl4c6 felt6tel6fil haUgat6lag
vagy nyiltan a zsid6 nepis6g feladAsAt ki6vetelt6k. (Nalunk p6ldaul
Kossuth Lajos a negyvenes 4vekben a Pesti Hirlapban irt cikkeiben.
N6metorszAgban Treitschke, a nagy tekintelyti tart6netir6 jelentette-
ki, hogy a ,,zsid6 etancipmci6 al61 minden jogalap elvesz, ha a zsi-
d6s6g mint nemzetis6ig kGiv nna &rvnyeeulni.) Hangsulyoznunk kell,
hogy a t5bbs6gi n6pek eut k5vetelthk tulajdonk6ppen minden kisebb-
segtMo, de sikerre csak a zsid6knal vezettt, kiknek cesbit6 cser6be-
mindjart ember-voltuk elismer"6st tudtAk adni. A zsid6k igy min-





deniitt francia hitsorsosaik pldjiat igyekeztek I~vetni sa mogka-
pott egy6ni jogukert felaldoztak nepi mivoltukat. Nem kvettek a
t6bbi nemzeti kisebbsegeket a kit6r6 nemzetisegi kiizdelemben -
melynek ta6gya, amint ezt Jdszi vitathatatlanul merg~llapitotta, ep-
pen az asszimilaci6 elleni v6dekezks, tehdt, tegyuk hozzd, a nemzet
6s dllam vzszonydnak francia elvil felfogdsa elleni harc, hanem a
maguk r6szer61 is elfogadtAk a nemzetallam fikci6jit, mely az dllam-
polgdrsdgot 6s nemzettagsdgot, az dllam 6s nemzet azonoesdgdndl
fogva, azonositotta. Amit azonban megtehetett nbhany ezer francia
zsid6, annak egisz mds eredmenyre kellett vezetnie szAezres tame-
geoknl. De h&t, anmint U1ttuk, a korszellem is az asszimiiJci6nak ked-
vezett, a maga mindenekfelett alkalmazkodAst el6ir6 6toszaval, 9
azonkiviil gazdasigi szempontok is kozrejatszottak. De ez a szem-
pont mar Atvezet a harmadik ok targyalAsAra, amely kiilinben igen
szoros kapcsolatban van a most tArgyalt mnsodik okkal.


4.

A fentiekben mAr ismftelten ramutattunk, hogy a 19. szbzad-
ban val6sigos divat volt a francia berendezkedes utAnzisa. T6bb-ke-
vesebb m&rtbkben minden Allam ezt casinata. Term6szetesen nem
volt ez Part pour l'art divat, hanem igazi alapja abban a gazdasAgi
Atalakulasban rejt6z6tt, amit kapitalizmusnak neveaiink. A francia
politikai int6zm6nyek igen kedvez6ek voltak e rendszer kif&jl6d6se
szamra s val6ban anmilyen mertekben haladt el6re valamely orszdg-
ban a kapitalizdl6dds es ennek folytdn a kapitalizmus Mltal preferdit
osztdlyer6k eire sodr6ddsa, rendszerint adekvit foku volt a francia
pdlda dtvitele.
A kapitalizmus ,,AdAlsai"-ban termAszetesen els6sorban min-
denuitt az Allamz'vet6, a tobbs6gi n6p r6szesiilt. De egyik legfonto-
sabb k$vetkezminye volt a kapitalizmusnak, bogy lassa 6nt a t6bb-
s6gi n6phez- tartoz6 burzsoa ritegek mellett a kiselbbsagi n6pek k8-
r6ben is kialakult egy polgari osztAly, tulnyom6rsat szabadfoglal-
kozisu rteknis6giekib6l, kereaked6kb61l, iparosokb61, akik el61 azon-
ban mAr egy sereg palya bezarut, mert hiszen azokra a t5bbaegi
polgarsag tartott ig6nyt. A ,kisebbegi polgars&g igy k6nytelen azin-
tea gyediil sajat kisebbs6gi n6phre bazirozni a maga gazdasagi 16t6t.
tidek6ben All tehAt egyreszt annak ,gazdasAgi meger6aitse, mAs-
reszt n6pi 5ntudatmnak 6s az i5szetartozas tudatAnak Alland6 6bren-
tartAsa. A kia n4pek AbredAs6sek itt van az igazi, a gazdasagi alap-
ja. A kialakul6 nemisatis6gi koz6posztAly igyekszik, a maga osztAly-
6rdek6t61 vezetve, nApbt politikailag megsaervezni, hogy nipilsg&t,
npi' kiftinAllisat meg6vhassa.
A t6bb egi nep resz6rl1 termkszetesen az el11nkez5 tendencia
nyilvanul meg. A tbbbs&gi polgir-osztAly a maga termnsetes kon-
kurrenciAjAnak tekinti a kisebbsagit s felveszi vele az Allamhata-





lomra tamaszkodva a kiizdenmet. Igy lett a tobbe6gi n6pek rhez6-
r6l a kisebbs6gf politikAnak alapvet5 torvenye az asszimideci6a t6-
rekves, ami mbgdtt az az igyekezet reflett, hogy a kisebbsegi polgdr-
sdg gazdasdgi bdzisa megsemmisittess6k, az als6bb ndposztdlyok el-
nemsetlenitseael megaziinj6n a kiaebbsegi polgdrsdg 6s az 6t eltart6
rdtegek kozdtt azs sszetartozds tudata. Rddl professor, a nemzati-
s6gi kerd6s vilighiri szak6rt6je ez6rt irhatta teljes joggal, hogy a
nemzetisdgi hare igazi 6rtelme az bntudatlan ndposztdlyok megszer-
zese. Valiban, ha a nemsnetis6gi hiUzdelem tarsadalmi sikja a koz6p-
osztily r6gi6ja, figy a c6lja ezen tfil, enn6l melyebben, az als6 n6p-
osztilyoknil fekszik. Egy ronian foly6irat 1935-ben nyiltan beismer-
te, hogy a romdn polgdrsdg a kizsdkmdnyolt kisebbsegi tbmegeket
azabad pr6ddnak 8 igy dgy min6sitett kapitalista kizsdkmdnyolds
eszkbz6nek tekinti s kdzben a kisebbs6gi polgdrsdgban new ldt mdst,
mint egy veszelyes versenytdrsat. (Id6zi: Arat6 AndrAs, a Kisebb-
sigvedelem c. foly6irat 1941 Mvi 1-2 szamAban megjelent cikk6ben).
E beismeres azonban nemcsak az els6 vilighbborfi utani, de az azt
megel6z6 nemzetis6gi politikat s annak c~ljait jellemzi.
E celok 6rdekeben folyt a kiizdelem legelesebben 6ppen a kultur-
politika, az iskolapolitika terdn. Mert ha egyr6szt egy n6p nem a sa-
jAt nyelv6n, sajat multja jegyeben, sajat kulturaja szellem6ben ne-
vel6dik, akkor elnemzetlenedik, megsziinik a kisebbs6g bels5 kohe-
zi6ja s ezzel ki is hull a versenytirs, a kisebbs6gi polgirsag gazda-
sagi bdzisa. Misr6szt el6bb-ut6bb el is torlaszol6dik az fit ilyen r6teg
kik6pz6d6sere, mert hiszen annak utAnp6tlaist legtk6letesebben
csak a n1p nyelv6n tanit6 iskolak vegezhetik.
A t6bbsegi torekvesekkel szemben termeszetesen a kisebbsagi
n6pek, k6z6posztilyaik Altal vezetve, felveszik a kiizdehnet. A ki-
sebbs6gi k5z6pcztAlyok e politikai 6s. gazdasagi kiizdelemnben rAtA-
maszikodnak sajAt n6piik als6bb osztAlyaira s e harc kozepette ter-
m6szetesen esak er6sebb hangsflyt kapnak a nemzetis6gi jelszavak,
m6g csak 6lesebben k6rvonaloz6dik a n6pi kill6nb5z6s6g. A kapita-
lizmus sziiksegszerfi k6vetkezmnnye tehAt az lett a vegyes lakossigfi
orszAgokban, hogy egy Aldatlan nemzetis6gi habordt robbantott ki
az addig ttbbe-kev6sbb6 b6k6sen egyiitt616 n6pek k6zitt.
Ez a hare sok karos k5vetkezmn6nnyel jirt, de v6gs6sorban a
kis n6pek szimara m6gis csak ahhoz az eredm6nyhez vezetett, hogy
e hare k6zben beigazol6dott vitalitAsuk, megerWs6d5tt nemzeti intu-
datuk, fellendiilt nemzeti kulturAjuk. De csak normAlis gazdasagi-
tArandalmi strukturaju n6pekn6l Allhattak be ezek az iidv5s eredmn6-
nyak, ahol a koz6posztAlyok sz6les nepr6tegekre timaszdodhattak,
ahol volt a harec kszben tartaliksereg. Olyan n6pnek azonban, amely-
nek hiAnyoztak az als6 oaztalyai, amelyak gazdasagi bfaisaul szol-
galhattak volna, annak mAns ftat kellett keresnie, mint n3pis6ge on-
tudatoo vallailasAt egy esetleges nemzetis6gi kuizdelenmben.
A zsid6s&g anidnt azt mAr Herzl is hangsflyozta a ,,Juden-





staat"-ban a tart6nehni k6rilmhnyek sajatsagos alakulasa foly-
tin a ghett6ban kbz6posztaly-n6pp6 vilt s elvesztette a maga maly-
r6tegeit, k-avetlen termel6 osztilyait. A kit6r6 nemzetis6gi kiizde-
lemben nem lett volna mire tAmaszkodnia. (Kiilndsk6ppen All ez a
jkdz6p- 6s nyugateur6pai zsid6sagra. Keleteur6SpAfban, ahol jeient6s
proletAr-tomegek voltak, nem is volt soha jelent6s asszimilAci6.)
Igy a zsid6sig el6tt nem illott mas fit, minthogy gazdasAgi bazist
azerzend6 a tdbbs6gi n6p gazdasdgi strukturaijba illeszkedj6k s an-
.nak als6 os.tilyaira alapitsa a maga l6t6t. Gazdasdgi szilks6gszerfi-
-s.g volt ez szamira, s ennek igy v6lt a legjobban eleget tenni, ha el-
tagadja n6pi mivolitt s n6pileg is a tobbs6gi nephez csatlakozik.
-Ez6rt az asszimilici6 mindenutt a tbbbsgi nephez tdrt&nt, mng nem-
s.etisagi k6rnyezetben sem kisebbs6gi n6phez. Igy jott 16tre a zsidd
_galut-gazdasdgnak Goldemann professor dltal kimutatott jellegze-
tes filggviny-termbszete. A zsid6 polgarsigot tart6s szilrd gazda-
sigi tart6-bazis irAnti t6rekv6se nagy erovel sodorta az asszimilaci6,
a tobbs6gi nepbe val6 behasonulas itjara.
Az adott korbeli individualista liberalizmus igen kedvezett en-
-nek az aaszimilaci6nak, mely kiil6nsen kedvea6 talajra talAlt oly
-orszagokban, melyelkben gyenge, jelentektelen, vagy idegens6ge
miatt megbizhatatlan virosi polgirsag volt. Ilyen oraszgokban a
,szivesen asszimilal6d6 zsid6 egyenesen a gazdasagi szAvetsfges sze-
.rep6t jAtszotta a tobbsegi n6p szimara, melynek segits6g6vel az a
-kapitalizmus korszerfi szinvonalira emelkedhetett. A zsid6k, a be-
fogad6 n6p gazdasfgi strukturajaban elfoglalt helyiiknil fogva, tel-
jesen asszimildltnak hittek magukat, a tobbs6gi nemzet 6pen olyan
tagjainak, mint annak sziikebb, etnikai 6rtelemben vett tagjai s en-
n61l fogva oly pozici6kra is ig6nyt emeltek, amelyek megszallAsa
-el&bb-ut6bb a zsid6k bizonyosfoku ,,nem azonos"-sdAg[t empirikusan
-rz6 t6bbi nemzettagban egyre jobban halmoz6d6 ellendrzast kellett
hogy kivAltson.
,,Biintetlenil nem lehet mds nemzet 6letdt lmni" figyelmeztetl
egy mAsik Azsiai n6p np.gy filoz6fusa Tagore a maga hindu honfitar-
sait egy, a nacionalizmusr6l irt remek tanulmAnykban s ez az igaz-
sig rajtunk is bebizonyosodott. Az asszimilAci6 cs5dje 6ppen err6l, a
gazdasAgi-tarsadalmi oldalir61 valt els6sorban nyilvAnval6va. Amint
tekintelyes r6szt a zsid6k segits6g6vel a befogad6 n6pek gazdas&gi
6lete is kifejl6d6tt, meger6sodott, term6szetszeriileg nyomon kavet-
kiaett a tabbs6gi npb61l verbuvAl6d6 kbzbposztaly kialakul6sa is.
Amikor ez a kiz6posztAly 5ntudatra, helyzete 6s fontoasiga tudati-
Tra 6bredt, abban a pillanatban iitott az asszimilaci6 v6g6raja s a
-zsid6k egy kem6ny nemzeti kiuzdelem kellds kozep6be kerUiltek, hi-
szen tudjuk, hogy minden nemzetis6gi kiizdelem gazdausgi oka a
-polgari osztAlyok versenyharca. Ez indult most meg, az antiszemitiz-
-mus jelszavdWal. Amilyen m6rt6kben jelent6s6gre tesz szert egy or-
szAgban a polgAri koz6posztaly, abban a mrrtekben szorit6dnak ki a
7zsid6k az eddigi asszimilaci6juk alapjat k6pez6 gazdaasgi szervezet-





b6l. A modern antiszemitizmus nem is mis, mint a n6piink ellen ki-
6lezett nemzet4isgi kizdelem. A zsid6k, megfelel5 tAmasz hijjan, azt
hitt&k, hogy elkerillhetik a nemetis6igi kiizdelmet, ha fel61tik a t6bb-
sigi n6p szineit. Ez azoaban vbgill is esak arra vezetett, hogy a zsi-
d6k elleni nemzeti hare nem a tibbi n6petk es nemzetisegek kiz5tt
mir kikristAlyosodott elvek &s szabalyok szerint viv6dik, mely az.
emberi jogok bizonyos minimumit mindenk6pen elismeri akarme-
lyik kisebbsfg tagjAnak, hanem felhaszsnljak 4s a zsid6k fel6 vissza-
forditjAk n6pis6giuk letagadaist 6s a zsid6k6rd6st speciilis ,,szo-
cialis 6s gazdas&gi proKblnm"-nak deklaralva minden eddigi ki-
sebbs6gi jogelv tabula rasa-javal binnak el veli'nk. A asid6kerd6s-
ben, hala az asszimilaci6nak nem latnak nemaetisegi kbrdest, s
n6piink igy elesett a kisebbsegi jogok legszikSsebb minimumAt61 is.
Besz6des p&iddja ezen Allitsunknak ,az a vita, amely 1933-ban
falyt le, amid6n a nnmet kormAny els5 arja-rendeleteit hozta es kii-
linbez6 nemzetk6zi szervezetek az ilgyet a N6pszivetseg e16 vitt6k.
Itt, N6metorszhg aktal a versailles-i szerzodesben magAra vAllalt
kisebbs6gv6delmi kiotelezettsfgre val6 hivatkozassal, e rendeletek
nullifikAlAsAt klrt6k. N6metorsz&g a'kkor mig tagja volt a Nipsz5-
vets6gnek s terjedelmes v6dekez6st adott eld. RAmutatott arra, hogy
a nemetorszagi zsid6k mindenkor a leghatArozottabban tiltakoztak
az ellen, hogy 6ket kUilln n6pcsoportnak, nemnzeti kisebbsegnek te-
kints6k s enn6l fogva nem is hivatkozhat rajuk a kisebbsagi jogv6-
delem. A zsid.6kerdes 6ppen a zsid6k magatartdsa folytdn, nem nem-
zetisigi-kisebbsegi kerd&s, hanem itt mondottdk el6szir ,,spe-
cidlis gazdasdgi 6s tdrsadalmi kerdes". Enn6lfogva csak speciAlis el-
vek szerint lehet megoldani. Genfben a n6met AllAspont gy6zitt s
igy l4nyegiben v6ve minden Allam jogi tabula rasa-t kapott a zsid6-
k1rd6s megolddsdra. Dr. Paul Schliemann, volt lett minister, a baltf
n6metsag kivAl6 vezre, a huszas 6vek kisebbs6gi kongresszusainak
&edemes el6harcosa, a Jildische Revue 1937 6vi AvfolyamAba irt
egyik cikk6ben igen 6rdekesen mutat ri ezen eset kapesin is, mi-
lyen sokat drtott magdnak a zsid6sdgnak sajdt nepi mivoltdnak azs
eltagaddsa, akkor, amikor nemzetkozi f6rumokon jogai megv6ds6d-
r6l volt sz6.
De ezeknek a probl4mAknak a taglalasa tulajdonk6ppen mir t6f
vezet tanuhnAnyunk kitizstt c6ljan. Eredeti c6lunk nem az okozat,
csik az okok kutatasa volt. Ezekre visszat6rve, befejez6sfil m6g csak
egy k&rdest szeretnink felvetni. Vajjon olyan erSsek voltak-e az
asstmilmi6ra vezet5 dhok, hogy lehetetlen volt velilk szemben az
ellendlls ?
Tagadhatatlan, bogy igen neh6z lett volna velik szeimben meg-
AHeni. Az egyik oldalon- ott Allottak az emancipaci6, a nagy Arv6iiye-
sill6si lehets6egek, a nyugati kultura cskbit6 ereje, a mnsik oldaloir
a gett6, a mtgalAztatasokkal 6s szenved6sekkel teli mult. A zsid6
nepi kozseg AvsAzaddoon At annyira r6sen, annyira az 6let elas
tiizvonallban volt, hogy 6sszetart6 ereje lassan meggy5ngiilt. De





m6gsem tudunk mAst mondani, minthogy az as-zimilaci6, legalAbbis.
tbrt6netfleg adott formajaban, elkeriilhet6 lett volna s hiba volt
ebben az 6Szint6tlen forrmjiaban vallaini. A zsid6 n6p masaig elemL
igazsAgAn m6geem lehetett volna ,,bonyolult metafizik kkal" -
ahogy Achad Haam mondja tfiltennie magat a zsid6knak. Az esz-
szimilaci6 egy bizonyos mfrt6ke kikeriilhetetlen korparancs volt,
de csak a befogad6 nephez s newm a befogad6 nepbe. Lehet, hogy a
zsid6 ndpisdg vdllaldsa dtmenetileg taldn lemonddsokkal, szenved6-
sekkel jdrt volna, de az esemdnyek azt mutatjdk, hogy az megis
csak redlisabb alapja lett volna a krnyez6 nepekhez val6 viszo-
nyunknak. S rank nizve mindenesetre fenntartfiat jelentertte volna.
egy olyan lelki alapnak, amely annyi szdzad megpr6biltatAsan ke-
resztUil alkalmas visszavonulasi vonala volt n6piinknek. Ezt a lelki
alapot az asszimilaci6 teljesen 6sszetorte. Keserves hianyat 6rez-
zilk most, neh6z napjainkban. Teljesen igaza van Ruppinnak, emikor-
megAllapitja, hogy olyan keleteur6pai orszagokban, hol a zsid6k
mint nemzetis6g igyekeztek a maguk jogait biztositani, ott nem is
a konkr6t sikerekben 'van a zsid6k szAmira a nemzetis6gi kiizdelem-
igazi eredm6nye, hanem a zsid6 16t kem6ny akaratara valor rAneve-
16d6sben, a zsid6 osszotartas, a zsid6 k6z6sssgi gondolat erorekapk-
s&ban. Val6ban a tdrtdnelem legviharosabb szdzadaiban is ezek az-
,,imponderabilidk" mutatkoztak nepiinket val6jdban fenntart6 s em-
beri mlit6sdgdban megtart6 6rt6keknek.





&UK MIKLOS:

IDALIKOK i ZSIDKeRDiS, SZOCiOLOGIAAHOZ



A kovetkez6kben kiserletet v6gziink a zaid6kird6s egynehiny je-
lens6genek a tdrsadalom-fizika m6dszer6vel val6 vizsgilatAra. Ez a
m.zemlleti m6d a legkomplikaltabb jelens6geket is alapt6nyez6ire
bontja sz6t, ami~ltal egyr6szt a probl&mik leegyszerfisodnek, mAs-
r6szt azonban m6d nyilik arra is, hogy az osszes k6rd6seket a lehet5
legnagyobb tdrgyilagosdggal vizsgiljuk.
Az alfibb hasznklt egyenlet nerm matmnatikai formula, amelyet
-tetszs szerint lehet akarmelyik ismeretlenre megoldani. Az egyen-
let csupdn Altalinosan ismert jelens6gek sszeefilgg6senek kbnnyen
Attekinthet6, tehit mjatematikai formaban val6 kifejez6se, ha fgy
tetszik tapasztalati keplet.
Egyneh1ny r6szmegAllapitAsunk 6s a gyakorlati 61et jelens6gei
k6z6tt esetleg elt&r6s van. Ez az eit&r6s azonban mindentitt feltall-
hat6, ahol a jelensegek magvit kutat6 4s igy sziiks6gszerfien egy-
szerfisit6 elmeletet az 61letnek ezernyi t6nyez6t 6s vonatkozast mag&-
ban foglal6 val6sdgdval Allitjuk azembe.


A cionizmus kett6t jelent. E16sz6r jelenti a zsid6k6rd6s rendez&-
s6t c61z6 mozgalmat (ahogyan AltalAban ismerik), masodszor a zsid6-
k6rd6s tanulmnAnyozasAnak m6dszer6t, e m6dszerek dsszess6g6t, te-
hAt tudomdnyt. A miozgalom c6ekitilzssei 6s a tudomany megdllapitd-
sai sziiksgk6ppen fedik egymnat. A cionizmus, mint mozgalom nern
-akarhat olyat, amit a cionizmus, mint tudomany nem tart igaznak.
Forditva: nem lehet igaz az, ami nem cdlszerii a mozgailomiban.
A cionizmus felismerese szerint a zsid6sag minden orsazgban jel-
legzetes 6s felismerhet6 tulajdonsaggal rendelkez6 n6pcsoport (n6p),
amelyik mindeniitt kisebbsegben l. Ennek a n6pcsoportnak (n6p-
nek) a kornyez t6bbs6gi, vagy esetleg mas kisebbs6gi n6pcsoport-
tal val6 egyUitt6l6b61 ad6d6 ~sszes probl&mAi alkotj6k a zsid6k6r-
d6st. A zsid6k-rd6s egyik megnyilatkozAsa az antiszemitizmus. Mi-
k6nt a test betegseg6t a fAjdalom arulja el, figy a tarsadalom e nemfi
baja az antiszemitinmusban jit kifejez6sre.
Tapasztalatok szerint az antiszemitizmus 6s a tarsadalom egyes
AUand6 6e valtoz6 jelensegei k6zott 6aszefsigg6s van. Igy az antisze-
mitizmus annuall erosebb valamely tarsadalomban 1. min6l nagyobb a
tArsadalomban 616 zsid6k szdma, 2. min61 nagyobb a t&rsadalora ob-
jektiv 6s szubjektiv nyomora 6s v6giil 3. min6l kevesb6 asszimild-
l6dott a zsid6sig az illet6 tarsadalomban, tehat min6l nagyobb a
:zsid6 6s nemzsid6 k6zott feltalAlhat6 testi, lelki kiillnbs6g. Forditva:
.annAl kisebb valamely tarsadalopnban az antiszemitizmus, min61l ki-






sebb az ott 615 zsid6k szima, min&1 nagyobb a tarsadalom altalinos
j6l6te, illetve min6l nagyobb az asszimilaci6.
Ha mfr most a fenti 6sszefiigg6seket matematikailag akarjuk-
kifejezni, akkor a Newton-fele fizikai k6plethez hasonl6 formulat
kapunk, amelyet a zsid6dkrdes dltaldnos kNpletbnek nevezhetiink.
Zsid6k szdma X a tarsadalom nyomora-
Antiszemitizmus =-
A zsid6k asszimilici6ja.

Sz X Ny
vagyis A =-
Assz.
ahol A = antiszemitizmus
Sz = zsid6k szfma
Ny = a tArsadalom nyomora 6s
Assz = az asszimilci6 mert6ke.
K6rd6s ezekutin az, mik6pen tudjuk az antiszemitizmust esbk-
kenteni valamely tarsadalomban? Matematikailag a t5rt 6rt6ke an-
n&l kisebb, min6l kisebb a szaimil416ja, illetve min6l nagyobb a neve-
z6je. Nem kell mis tenniink tehit, mint k6plettink szaml&16jaban
16v6 t6nyez6ket cs6kkenteni, illetve a nevez6ben 16v6 t6nyez6t n6-
velni. Elmbletileg
A = 0, ha Sz = 0, vagyp
Ny = 0, vagy,
Assz = OC (v6gtelen)
Vizsgiljuk meg az ,,A" csdkkent6s6nek mind a hMrom lehet6se-
g6t kiilon-kiilin.
I. Az asszimilci6 akkor v6gtelen, ha a zsid6 ,s nemzsid6 k6z6tti-
minden kiilnbs6g megsziinik, a teljes asszimilAci6, a zsid6sAg teljes
felsziv6dasa eset6n. Az antiszemitizmus megsziintetis6re, a zsid6k6r--
des megolddsdra ez volt a liberdlizmus receptje. Elm6letileg: ha
Assz = 00
tehat ,ha a tort nevezoje v6gtelen, akkor a tort 6rt6ke = 0, vagyis-
a liberilizmus teljes beolvadbst k6vetelt a zsid6kt61.
A liber&lizmus az individualisztikus thrsadalom-szeml61et politikai,
gazdasAgi megnyilvinulisa. Ez a tirsadalom-szeml6let figy k6pzeli,.
hogy a tarsadalom egym6s mellett 616 egy6nek asszessegz es a tir-
sadalmi egyensilyt az egy4nek 6nc6lfi mozgAsa Altal tart6ni elren-
dezked6se term6szetes fiton biztositja. E felfogas szerint nines szliks6g-
arra, hogy az Allam am egy6n blet6be beleavatkozz6k, o6t ez egyene-
sen k.ros. Ez a felfogas hozta 16tre a politikai 61letben 'a demokra-
ciAt, a gazdasigi 6letben a versenykapitalizmust.
A liberilizmus kultirAlis, politikai, gazdasdgi vonatkozasait 6s-





*a zsid6sAggal val6 kapcsolatat figy zsid6, mint nemzsid6 reszr61
.szamtalanszor megirtak. A cionizinus irodalma a liberilizmusnak
kiMlanbsk6ppen a zsid6sig asszimildci6jbra gyaikorolt hatAsAt szereti
vizsgAlni. A cionista irodalom kedvvel Allapitja meg, hogy az asazi-
milAci6 karos volt a zsid6sagra, minert a zsid6sAg feladta n6pis6g6t,
-kultfirajit As kapta helyette az emancipaci6 k6tes 6rt6keit stb., stb.
Ez a beallitAs, kitiin6en hat a propagandaban, de szociol6giailag nem
Allja meg a hely6t. A liberAlizmusnak szUks6gk6ppen velejar6ja az
asszimilAci6 As emancipAci6. Ez a liberAlizmus individualizmusAb6l
ered6 alapkovetelmnny. A liberAlizmus f6nykoraban disszimilaci6t
kovetelni csaknem nevetseges. Mintahogy p6ldAul MagyarorszAgon
is ez6rt volt hosszd ideig azokatlan es talAlt sok esetben visszauta-
,sitAsra az a pr6f6tai hang, amit a cionistAk hasznAltak as azok a
megAllapitAsok, amelyeket a cionizmrus hirdetett.
Hogy a liberalizmus nem oldja meg a zsid6k6rd6st azt mi nem-
c*sak elm6letileg tudjuk bizonyitani, de gyakorlatilag is tapasztaljuk.
A liberdlizmus azdrt nem oldja meg a zsid6kerdast, mivel a teljes
* asszimildci6hoz sailksiges teljes beolvaddshoz legaldbb 5 generdci6-
nyi id5 sziUks6ges. Ennyi id6 pedig egyetlen egy liberalizmusnak sem
All rendelkezesre, mivel ennyi ideig a t6rt6nelemben hullamazerilen
-megism6tl6Sd egyetlen liberalizmus sem tart. (Fejtegeteseinkben az
asszimilaci6t mint a liberalizmus term6szetes tArsadalom-biol6giai
jelenseg6t tekintjlik As ugyanakkor a Tarsadalmon mindig egy elmk-
leti-esziei tirsadalmnat 6rtiink, ,amelyben nines zsid6 utanp6tlas,
-sem less beszivArgas, semr timeges ibevandorlas fitjan. A m6dszerre
ai6zve egyMbk6nt lhad a bevezetesben el8adottakat).
A liberAlizmusnak, mint minden eszm nek, az 61lettartama 3
titemfi: keletkezik, kiteljesiil eA eleny6ssik. A liberlizmnusra is vo-
natkozik az u. n. generdci6k tWrvanye, amely szerint a tdrsadalmi
eszme 5 generdci6n keresztiil 6l, illetve hatdsa 5 generdci6 eleteben
*rvenyesiil. Kisfrjiunk figyelemmel egy eszm6t keletkezeset61 meg-
sziinas6ig.
1. Keletkezik az elOs generaci6 korAban. Ekkor m6g csak kivdn-
sdg. A kivAlasztottak: a tud6sok ea k51t5k kis kor6nek lelk6ben 61.
Irodalom csup6nL
2. A masodik generaci6 az eszme harcdnak a kora. A r6gi eszm&-
vel gyakorlatilag is iisszeiitkozesbe keriil 6s sziiks6gk6pen gy6z, ha
korszilks6glet. Intnzm6nyek tAmadnak a tarsadalomban, amelyeket
az ij eemne hiv 6letre, de a r6gi eszme int6zm6nyei is megmaradnak
m6g, csupAn a kett5 arknya m6dosul. Ilyen korok az u. n. Atmeneti
id6k. (P1. korunk is ilyen Atmeneti kor.)
3. A harmadik gener[ci6 6let6ben az uaj, a modern eszme gyoze-
delmeskedik. Az dj generaci6 mir ebben az eszmanben n6tt fel: ebben
az ideol6giiban Arez is cselekszik. Az eszme, melynek fejl6d6s6t
nyomon k8vettiik, ebben a generaci6ban 6ri el fejlid6esnek teti-
fokAt:az essmeb6l intzsmenny6 vdlik. Sot igyekszik minden inthz-
m6nyt sajat maga alkotta elvek szerint megval6sitani. Ez az eszme





Jejdl6desnek zenitje. Ettil az id6t6l kezdve az eszme fejl6desi irinya
lefel6 tend6l. Minden emberi alkotis ugyanis t6keletlen, mert ilyen
-az emberi 6 telem. Az emberi 6let v6gtelen sok relAci6jit egyidiben
_kielfgiti m6don betilteni lehetetlen. Minden eszme 6s int6zm6ny
v6geredm6nyben egyoldalf: vagy tkzis, vagy antit6zis. Az 61et pedig
azint6&ist kbvetel. Az ellent6tes fogalomparok 6s igy eszm&k kiegyen-
lit6dni-akarasa tulajdonklppen a tirsadalom dinamikija. Minden
-eszm=ben mar esak fogalminil fogva is ott rejt6zik sajit maganak.
*ellent6te. Igy indul meg minden eszme, minden int6zmeny ,boumlrsa.
Az id6k folyaman minden intezm6ny, minden alkots arnyoldala is
mapvilagra keril es 6szreveszik az eezme hatasa alatt 16tesiilt intez-
mannyeknek az eredeti alapebvvel ellent6tes hatasait. Lessnek az in-
t6zm6nynek haszon6lvez6i, de lesznek kArosultjai is. TAmadnak tehAt
tAmad6i 6s v6delmez5i. Ezek a forradalmArok. Egyenlire esak csend-
ben 6s titokban, k&s6bb mind hangosabban. Lassank4nt kikezdik az
,eszm6t 6s intezmenyeit 6s megkezd6dik a negyedik generAci6 kora:
az Aj hare 6s az esnme fejl6d6s&enk negyedik fazisiba 16p.
4. Az eszme most mAr nem a gy6zelem6rt harcol, hanemn a fenn-
-maraddsert, a feltorekv6 ,,Ajabb" eszm6vel szemIben. A fejl6d6s6ben
aiyomon k6vetett eszme harcosai a konzervativek, az ,,ijabb6" a
reformerek. Egy generAci6n keresztfil dil a hare, mig v6giil lassan
kihal a konzervativ generAci6 ks az eszme fejl6d6s6nek fij stAdiu-
mnba 16p.
5. Egy ideig m6g az int6zm6nyeket a neh6zked6s 6letben tartja,
az u. n. tdrsadalmi gravitdciO, a megszokas, a tradici6 ereje), mig
v6giil is teljesen gy6z, az fijabb esome, amely fjabb int6zm6nyeket
hoz 16tre sajAt eszme-tartailma szerint. Ez a folyamat minden eszme
sorsa 6s szilksegkdpeni vegzete: eredeti clkitUilzse fejl6dsdenel
*vigin 6nmagdval kerill szembe.
Ez az eszmhk generdci6-t6rvinye leegyszeriistve, sematidlva.
A gyakorlati 6letben termeszetesen vannak gyorsit6 5s vannak
f6kez6 er6k. Az alapelv aoniban sziiks6gszerfien 6rv6nyesfll.
Ami vonatkozik az eszm6re Altalaban, a liberalizmusra is Ar-
-vfnyes. Ez az eszme ma mul6ban van, visszavonhatatlanul. Azzal a
,generaci6val megy a sirba, amely fAnykoraban 61t. A biol6giai 6rte-
lemben vett 6lettartamot kellene megvaltoztatni, meghosszabbitani,
logy ne ez t~rt6nj6k.
A liberdlizmus a zsid6sag aasimilaci6janak kedvezett, termnsze-
tes tehAt, hogy a feltorekv6 6s lassank6nt az eg6sz tirsadalmat tel-
jesen Atitat6 Aj eszme a zsid6sAg disszimilAci6jht hirdeti 6s k6veteli.
Ami azelftt apainknak j6, sz6p 6s igaz volt, mindaz ma rossz, hazug
As rut. Az eszm6vel egyiitt nemcsak az etika, az erk6lcs valtozik
meg, megvAltozik gyakran az eszt6tika, az izl6s, de megv4ltozik a
tarsadalmi logika, a tudomAny is. Igy azutan a tart6nelmet is At-
Artfkelik koronhknt. Hogy melyik az igazi 6rt6k, sajnos, nem Alla-
pithat6 meg. Ez6rt nem kell annyira fl1ni az u. n. t5rtenelmi fele-
16ss6gt61.






Mivel tehat fenti k6pletiinkben az ,,Assz" sohasem lehet a gene-
rici6k tSrv6nye ertelm&ben Oc-vel egyenl5 (v6gtelen), az asszimild-
ci6s t6rekv6sek a zsid6kbrdest megoldani nem tudjak 6s nem fog-
jfk soha.
II. NMzziik a masik megoldist. Feltev6sUnk szerint az egyenlet-
ben ,,A" akkor egyenl5 0-val, ha az ,,Ny" is egyenl6 0-val (a thbbi
t6nyez6 megvAltoztatasa n6lkiil). Ez azt jelenti, hogy az ,,Ny"-t kelL
nullara redukalni, hogy az egyenlet ibaloldala is nulla legyen. Mis-
sz6val akkor tiinik el az antiszemitizmus, ha a tarsadalom nyomorit
megszUintetjilk, vagyis az Altalinos tarsadalmi j61 tet fokozzuk. A
zsid6kerd6st ilym6don akarja megoldani a szocializmus.
A szocializmus felfogasa szerint a zsid6k6rd6s kizar6lag szocia-
lis, tehit gazdasAgi k6rd4s. E felfogas szerint az antiszemitizmus-
sem mAs, mint a ,,zsid6k 6s a gazdan6p kbzbtti szocialis ellent6tnek
elsosorban szocialis, mAsodsorban pedig 6rzelmi megnyilatkozAsi for-
maja"*.
E felfogas szerint ha a tArsadalom bels6 ellentmondasait meg-
sziintetjUk, 6nmagat61 megsziinik a zsid6k6rd6s 6s eltInik az anti-
szemitizmus. F6feladat tehat megsziintetni azokat az okokat, ame-
lyek a tarsadalom bels5 ellentmondasait 16trehozzAk. A szocializmus.
(6s itt mindig a tudomAnyos, az u. n. tiszta marx-i szocializmusra gon-
dolun'k) j61lismert s6ma szerint a j6vedelemeilosztAs egyenl6tlens6g6-
nek megsziintet6s6vel az osztdlynelkcili tdrsadalmat akarja megval6si-
tani. Az osztAlyn6lkiili tarsadalom megteremt&s6vel feleslegess6 val-
nAnak az illami funkci6k is, megsziinn6k maga az Allam, de v6gs5
eredmbnyben kikiiszsbel5dn6nek a nemzetek kiz5tti surl6ddsok, el-
tiinn6k a nacionalizmus, amely szerintiik v6gs6 alapokait tekintve
szint6n materials eredetfi, tehAt termel6si t6nyezokre vezethet&
visaza. A marxi szocializmus szerint nines killn zsid6k6rd6s, haneTm
csak emberkArdes van. Az emiberis6g iltalinos nagy k6rd&seinek
megoldbasval sziiks6gszerfien- megoldast nyer a zsid6k6rd6s is.
A szocializmus t6ved6sei nyilvinval6ak. Az individudlis-kapita-
lizmusb6l nem tiszta 6s nemzetek feletti (marxi) szocializmus fejl6-
dik, hanem az elhanyagothat6nak v61lt nemzeti eszme feltamadAsAval
6s meger6ssdes6vel nemzeti szocializmus keletkezik. A nemzeti szo-
cializmus a szocializmus kdvetelm6nyeit a nemzet keret6n beliil ki-
vanja megval6sitani 6s az osztdlynglkilli tdrsadalom helyett neizeif
tdrsadalmat teremt. A nemzeti -tArsadalom politikailag 6s gazdasA-
gilag 6les kiillnbs6get tesz a nemzettesthez tartoz6 nemzettag 6s az.
idegen kbzatt. Elm6letfleg a nemzeti thrsadalomban csak a nemzet-
tagnak van helye. Az idegennek sorsa az emigraci6, vagy az alacso-
nyobb rendfi 16t vAllalasa.
Ez a felfogAs 6s k6vetelmAny nemesak a zsid6kra vonatkozik,
hanem minden idegenre, aki valamely nemzeti tarsadalomban 61.
Hogy pedig gyakorlatilag e tirekv6sek hatAsft legjobban a zsid6sAg
Se~~ely BW1a: As antiszeimntiznus s tbrtinete. Tabor. 112. oldal-





6rzi 6s az idegengyiil6let legnagyobb mirtekben (sok helyiltt kizAr6
lag) a zsid6sAg irAnti ellenszenvben, tehat az antiszemitizmusban
nyilvAnul meg, ennek gazdasAgi, politikai-hatalmi, tort6nelmi, kui-
tirAlis, stb. stb. oka van: mindazok az okok, amelyek 6sszes6ge al-
kotja 6ppen a zsid6k6rd6st. (Ezt a cionista irodalom szamtalanszor
kifejtette mar.)
A nenmzeti szocializmusnak sziiks6gszerfi velejAr6ja az antiszemi-
tizmus. A tarsadalom szociilis felfogasAnak megvAltozAsib61, a gaz-
dasAgi, politikai, kultirAlis 61et strukturalis AtalakulAsab61 k6vetke-
zik. Ha a liberilizmusban csak az egyna szimitott, itt csak a n6p, a
nemzet. A liberilizmus a tarsadalom egyensilyat az egy6nek szabad
6s 6nc61i elrendezesAvel kivanta biztositani, a nemzeti tarsadalmak
azonban az egyen helyAt szigor(an kijelblik As megszabjak tev6keny-
s6gkt. Az egyen csak mint a nemzettest tagja jan szAmitAsba, el6irt
jogokkal 6s meghatarozott k6telessegekkel. A tarsadalmi egyensulyt
a nemzettest tagjainak legf6bb jogi dsszess6ge, az Allam biztositja.
Ez az Allami beavatkozisok kora.
A nemzeti szocializmus v6geredm6nyben a tarsadalomnak a
marxi szocializmus Altal kimutatott bels6 ellentmondasalt igyekszik
megsziintetni, de a nemzeten belfil, mert a tdrsadalmat a homog6n
tagolkb6l A116 nemzet jelenti szamnra. Ami a sajat maga alkotta
nemzetfogalmon tdl van, nem 6rdekli, legalabb is positive nem.
Ha a liberalizmusr6l, mely a zsid6kbrd6s megoldAsat, a teljes
asszimilaci6ban latja, megAllapitottuk, hogy a c6l ele6resre nemr al-
kalmas, ugyanAgy meg kell Allapitani ezt a szocializmusr61 is. A
szocializmus osztdlyndlkili tarsadalma helyett nemzsset fdrsadalorn
keletkezik 6s az dllam, sem szinik meg; ellenkez6leg a tarsadalom
bsszes funkci6it vegzd totdlis dllam l~tesiil. A szocializmus dialekti-
kus fejl6dese r6v6n tehit 6nmagaval kertil ellent6tbe. Ha a szocializ-
mus a zsid6kerd6st elhanyagolhat6 tArsadalmi kArd6snek tartotta,
amely a nagy em'beri k6rd6sekkel egyiitt amAgy is sziiks6gk6ppen
megoldAst nyer, Agy a nemzeti szocializmus 6ppen ellenkez6leg a
zsid6k6rd6s megoldasival kivanja a nagy emberi kbrd6seket meg-
oldani.
A nemzeti szocialista tirsadalom fejlid6senek is megvannak az
egyes fazisai, akarcsak a liberalizmusnak. A dialektika torv6nye itt
is 6rv6nyesiil. Ez a fejl6d6s az egy6n As a k6z fogalompAr tarsadalmi
egyensilyanak dialektikus mozgAsb61 sziiks6gszerfien kovetkezik.
A liberAlizmus targyalisafil mAr kifejtett u. n. generdci6k torvenye
a nemzeti szocializmus fejiodesfre szint6n vonatkozik.
III. RA kell tmrniink az alapegyenletiink harmadik t6nyez6j6nek,
az ,,Sz"-nek szerePre. LIttuk, hogy sem a t6rt nevezoj6ben l6v6
,,Assz"-nak novelese, illetve vAgtelenn6 t6tele (liberalizmus), sem az
,,Ny" csbkkent6se, illetve 0-ra val6 redukAlsa (szocializmus) nent
megoldas. HAtra van m6g a zsid6sag szAmaranyAnak csdkkentes6re
irunyul6 tirekv6sek vizsgAlata.
Egyenletiinkben az ,,Sz" a szamlal6ban van, tehat min6l nagyobb






az ,,Sz" &rt6ke, annil nagyobb az ,,A", vagyis az antiszemitizmus
6s a zsid6k szamia kbz6tt egyenes arany van. Min61l nagyobb valame-
lyik tarsadalomban a zsid6k szama, annual er6sebb az antiszemitizmus
6s forditva. Elm6letileg, ha ,,Sz" = 0, akkor ,,A" szint6n egyenl6
nullaval. Ez az egyszerfi igazsag pedig fgy hangzik, ha nincs zsid6,
nincs zsid6k6rd6s.
Az ,,Sz" cs6kken6se el6fordul 1. mint fiigg6 vdltoz6, 2. mint filg-
getlen vdltoz6.
Az else esetben a jelens6g nem k6pez killun kateg6ridt, a maso-
dik esetben azonban mint kiilnlleges tArsadalmi fenom6n jelentkezik.
1. A zsid6k sz7&mnak cs6kken6se az asszimilaci6 hataisra is be-
k6vetkezik, Agyszint6n a szocializmus (nemzeti szociallzmus) kora-
ban is fogy a zsid6k szAma, de mindk6t tarsadalmi 61etformfban a
k6pletiinkben szerepl6 t6bbi t6nyez6vel val6 belso kapcsolata, filg-
g6s6ge rav&n szenved valtozAst. Az asszimilIci6 hatasa ugyanis Ze-
merhet6en a zsid6sAg szambeli csdkkenes6vel nyilvanul meg, nem-
kil6nben -a szocializmus, illetve nemzeti szocializmus sajat nemzet-
fogadlmb61 ered6 tarsadalmi (gazdasAgi, politikai kultiralis, stb.)
hatisai is a zsid6k szamAnak cs6kkenes6t eredm6nyezik. Erdekes ki-
emelni azt a lItsz6lagos ellentmondAst, ami az elm6let 6s a val6sag
koz6tt fennall a liberAlizmus korAban, amikor is elm6letiink szerint
az asszimilAci6 r6v6n a zsid6sag szAmaban csbkken6snek kellett
volna bek6vetkeznie, holott a zsid6sig szAma az elmult liberilis kor-
ban tudvalev6leg megsokszoroz6dott.
Ez a latsz6lagos ellentmondis az esetben All el6, ha a feliiletes
szemI616 isszecsereli a kateg6riakat. A liberalizmus koraban a zsid6-
sig szAma val6ban nagym6rt6kben nbvekedett, de az antiszemitiz-
mus Appen az asszimilaci6 hatashra nem n6tt vele egyenes arany-
ban. Mi nemi a liberalizmusnak a zsid6k szimara gyakorolt hatash-
val, hanem az antiszemitizmusnak 6s az asszimilaci6nak isszefiigg6-
savel foglalkozunk. A zsid6sag szaporodasat a liberalizmus koraban
a tirsadalomnatk bizonyos expanzivitasa (individualis-kapitalizmus.
saabadverseny) As evvel kapcsolatosan a zsid6sagnak a gazdasagi
klet fellendiilUse Altal teremtett 6s biztositottnak lAtszott 6let-
lehetos6ge idezte el1, tehat az ,,Ny" t6nyez6 viszonylagos kis 6rtAke.
Itt tehit egy igen komplikAlt jelens6ggel Allunk szemben, amelyib6l
esak a mi szempontjainkat vettilk vizagalat alA.
VWgiil pedig nem lehet besz61ni tulajdonk6pen 'a zsid6k szhma-
mak cs6kken6s 6r1 akkor sem, ha az csak egy tArsadalomra n6zve
k6vetkezik be olym6don, hogy a zsid6k valamely kUilsl ok k6vetkez-
t6ben egyik orszAgb61 egy mAsikba vandwrolnak. Ekkor ugyanis csu-
.pn helycsere t6rt6nt. A formulAban szerepl5 t6nyez6k ert6ke nem
viltozik: a zsid6k magukkal viszik az antiszemitizmust.
A zsid6k szAiLmban az ut6bbi m6don tort6n6 valtozAs, tehat a
zsid6k vandorlAsa bizonyos sajAtsAgos torv6nyek szerint megy v6gbe,
amlelyek vizsgalata azonban jelen fejtegeteseim kereteit tfilhaladja.






2. Vissza kell t6rniink a kepletben szerepli ,,Sz" t6nyez6ben tdr-
t6n6 valtozasok vizasglatara, az esetben, ha e t6nyez6 valtozAsa a
I6bbi t6nyez6t6l fi ggetlenill k6vetkezik be, tehit ha az ,,Sz" mint
Jfiggetlen vdltoz6 l1p fel. As a tdrsadalmi mozgalom, amely ilym6don
kivdnja a zsid6k szdmdt csbkkenteni, amely tehdt ilyk6ppen killn
kateg6ridt k6pez: a cionismus.
A cionizmus abban kiilinb6zik minden mis megoldAst61l, hogy
spontdn, bnclfd 6s pozitiv. Spontdn, mert a tdbbi t6nyez6k hatAsit61
.fiiggetlen, 6ncld, minert nem eszkize mis megoldisnak 6s positive,
mert a zsid6k ArdekAben tbrt6nik.
Nines terlink annak tArgyalAsAra, hogy a cionizmus c6ltkitiiz-
.aeit mily m6don 6s mily eszkdzbkkel akarja megval6sitani. Elimleti-
leg a zsid6kerd6s marad6ktalan megoldasAt csak az osszes zsid6kat
magiban foglal6 zsid6 Allam megteremt6se adja. Ez a cdlkitilzs
-gyakorlatilag keresztfilvihetetlen. A cionizmus enn6lfogva sziiksg-
szerfien megel6gszik egyr6szt az egyes orszigokban 15$ zsid6s&g sza-
manak bizonyos m6rt6kii val6sdgos csbklcent6s6vel (6s a zsid6 Al-
lamban val6 letelepit6s6vel), masr6szt az egyes orszagokban marad6
zsid6sAg nem szAmszerfi, hanem kWpletes, virtudlis cs6kkent6ast
tfizte ki feladatiul.
A politikai cionizmusnak ez az ut6bbi c61lkit.iz6se Ajabb keletii
As elvezet benniinket a zsidd kisebbs6g fogalomk6r6hez. A kisebb-
,sgi megoldas m6g teljesen kiforratlan. LMnyege abban All, hogy
csOkkenteni pr6lbAlja a zsid6k As a gazdanap k6z6tti Arintkez6st,
tehAt surl6dAsi feltiletet. Kisebbs6gi helyzet6ben a zsid6sag nem ma-
gAt az oraszg teriiletet hagyja el, csupan eddig bet6ltitt pozici6it,
hogy mas, olyan pozici6k.kal cser6lje fel, amelyek betl1t6se sziamra
.az antiszemitizmus cs6kkent6se c6ljab61 kedvez6bb.
*

Fejtegeteseinkben vegigmentiink az antiszemitizmus erej6t be-
folyisol6 t&nyez6k szociol6giai vizsgAlatan. Kiserletet tettiink arra,
hogy megallapitsuk a bells isszeffigg6seket. MegAllapitottuk a meg-
oldasok relative 6rt6ket. Abszolut megoldAs nines. M6g maga a cio-
nizmus is, amely mint egyetlen pozitiv megoldds j6het szamitasba,
alA van vetve a korszellem valtozAsAnak. LiberAlis korokban, amiddn
az asszimilAci6 az uralkod6 eszmearamnlat, ereje kev6sb6 Atiiti; ko-
runkban azonban c6lkitiiz6seinek helyess6ge nyilvanval6 6s igazsAgai
is vitathatatlanok.
A zsid6 Allam megval6sitisa tehAt, amely igy tArsadalmi szilk-
seglet, ennek a generAci6nak a feladata.






GXRTNER MOSE;

GYAVISAG, VIGY ALKOTO KOZIPUT



1. A POLGARSAG ABULASA.

Naipjaink vad sUds6s6gek kizt tintorg6 es thnmeghal&1lto11 ismnt felr
keresett eniberisege gyamoi talan tehbtetienedggel szenved az Usszeoml1s.
sulyos kivetkezirnifnyei eAatt. Meg a remgUhet6 Atalakul"s nagy ig6rete
seaa ilpes visszaadnd nektiak at fillet &rtikibe a as igazsig szilo.sgszeril
gyfzelm&ee vetett hitet a kiemelne beanilnket a sti6tenlataLb61 6s az erkl-
csi szenvtelens6gib1. MmidabbI6 anit a jeleniegl idiszak nek( Uk adhat
viagy Igirhet, ,egyeldne az egyeUen bizonyoss&g sznmunkra a felaminers: a
vilblgtirt ndelem p&ramlan sflyos erkti$k ls tarsadialini kataklizmnjAt.
61I0k &t.
A f6telin hatalmi inddlatti ffltbtt Szs616egek magukkaf r&tuot-
tfik a Jofostba az emnibewi haladis oezes &rtikeit; fogalntaink is mneg-
gyi$6d6eienk vegyi kipilete felold6dott a kor bosmzokAnykonyhdjanak
uistj]ben is inidaz, amiWrbS tegnap mig azt hitttik, hogy vigleges 6s,
biztonsdigoi, 0jb61 klallaikuatlan, viseaatas its5 kiUsejtl mnassza benyo-
niskat k elti. Ez tisbbenn sfaterg amyag ftl6tt sOrti pdra terjeng, namely
zavarja a 1atMst 6s bizony a mi orikulumaink nmg gyatrAbb mlvissei
a p&rabl61 6 a kodbi val6 j6eisunak in 6rtelmezisnek, mdnt manin a
delphli barlang jbss6&je volit
Seunmi nem termlmetesiebb, mint az, hogy az Alitalanos bzlatonsg-
bliany naeimceak o emnbereieg lelkil6etit zavarta mieg, hanem reind-
kivtMi fizikai fAjdalnakat is okneott, ameiyeyk mnig az alv6 embert seo
Aiiln*Uk. Egy r tadsnegot nem sajnal6 l6ekfltat6 aniktot ftiytatott le,
hogy wnegUlapitsa a kebAles Almok arinyszanmt a kellemetlen lnhokkal
smamnben. Slkierilt kinutatnia, hogy as emnberek &tlaganak 72 sziail6-
kAnal 35 keemes' Alonmra 65 kelllemetien, anyomaszt6 hatasa Mlom epik.
Ami el6g sralnmuasan viDlgit a mal ember 1elkiiletlre, ha igaz az, hogy-
az Alomban, bizonyos nirirtdkben, tudlatos 6iettink telvkenys6ge foAy-
tat6dlk.
Egl&iz k6nyvit&akiat Irtak 6sa e miar edlig is arrdl, hogy aq embe-
ri4g mikdit jutott el letki 4s anyagi 61etrendjinek chhie a katasstro-
fAll filboruliashoz is tafein nem jirnak tiavol az gemagt1 amok, aikik
a vAISag feldfeeissnek okai kiz6tt elsisonban az. emberi nemr szelleani
is erkalicst hvWatidasak Arulstszerit feladdsat emiegetik. Hogy ezt az
,ia nilst" kil kk&iettik ea ebben a tekinteibben megoszlanak a vdle-
mn6nyek. Egyeeek vserint a tudomniny 6s a mKitvivset emberei. Ismert
Jtulen Benda idevonatkoa anizete: az emiberisig sezelJi ,,papjai" m"nl-
tatlanoknak bizonyillteak a nagy &s rok &itmek szolgdl isra. MIcsok
visont Ogy fogalmanatAk meg as ,,aimts" perit, hogy abban a ,,homo
polittous" kertlt a vAdtottak padjfAra., mint a fwikttes a t6megek 6sz-
tminnek 69s elklmnek it6vrtakra vaeil terelseirt.
A kutats6k t6bbagft nman elgilti ki aeonban sea egylk~ senm inflik
fi1eg ,egyedekre korl&toz6d6 miagyarAzat. Egy egisz tarsadalmi oszt&ly
c6Sdjlben vagy tviedseiben kereoik as okot. A tArsadalomn mia vAlisa--






giatoz kts gteientl hozzAjruailmtott az egydni befolyAs, de ez a vMa-
Ag m4geem lett volna el6id4ihett, ha koleiktiv &s Aatalinos elleaSlmasba
titkozitt voDna a tarsadaldm rre4zr6l As egy6nek csak azet v6geiabet-
tek romnbol6 mnimlkt, mnet a. a tarsadanim test, anmelyen tev6klenyue-
gitakt kifiejtett6k, nar eleve hajlamnunak blizonyflt e rombot6 hatasok
bafogaddsdra, s6t mi t&bb, ezek a tenyezok az 6 test6b6l nttek k es 4
bel61le tApliMkoztak. SE abban, hogy es igy tbrtint mondja szinte
egyointetien az oknyomoa6k e jedentds itbora Al a polgIri kWizpowz-
tWly tirtlnelmi Anilisa. (J6akaratuak inkMbb a ,,tvedoa" jelzOt heas-
nalik, a i a i4nyegen em sern vdMltomtat.)
Berl Enknanueli, egy rosso mkarait e bial6, abban TAtja az amAulsAt
hogy a poalgtdaigot newn 6rdekeate a tArsadaloan beziark6ott sajit lt&6-
nek saztk uclkSj&ba 69 nem tekintett maga ki6t. Mert gy&va voit.
F61t a hatiromott lliasfoglalo kockizata t6& B hogy e kockizatokat
&thiftsa, mnindrgy, hogy kire, mire es ndllyen kivetkesmnoyekikel: a
avformmrnius vak eszrk zve alacson yitottia maigAt, holott nevel6s6n-l,
.szellem6n6l, k6pessfgein6l &s tArsadalomban bet61t6tt pozici6jinal fogva
Tilivatott leitt volaa aara, hogy a j6Gansag ttnyeaoje legyen, aki kozwetit-
bet a tsradaetom tegnapja &s holnapja knieeLt s biztos alapzata a jelen-
nek. Eddig Berl Enmmanueil) leajt5 birilata.
De joggma mnlhetdink tovabb is. A polgArarg nemicsan a ,,tedd" pa-
rancsolata, hamnen a ,,ne tedd" elirdesai elien is vitkeaett. 'Ahelyett4
hogy positiv feladatat teljeaitette volna, lenandott vimnnyeszabad-
-ag&r6k 6 na5l6s4gnr6l, a cselekvw jogAn61r, axr61 a kivialtsagr6o4 hogy
tev.kany ti&uyezi miinefgtbien sajit l4et6nak kow iea liegyea. ts anii-
kor a WtAadaiom armula nk alakitasi joga Anir nagyn7ist mis thnye-
.z6k keibe lkitott "t, airelyek a letfonmikat sajAt k6ptik 4s ig6nyedk
azerint kezdtck Atalakitam, mnr kis6 volt. A poilAradg dreste. hogy
.amitae akarata eldlen6re beoiotztetn kiszibek, ar, test6t-lelk6t egyarunt
fojtogat6 kDnyaze-rubbony 6I ekkor mng egy bOmnel tetftte eredemnd
vftlkit: n ivelkv belds zaNaraban a legk6tasgbeeBettabb pr6bAlkozAsok-
.mak vetetjte oda nmagit s ezel csak fokoeta azt az ilafilnos tarear
dalmi -trEavart, anely hArom &vtized felfordilsai sorwn mnrhetetien
zienvedist zaditott az emberisa6ge.
Hogy ez az ,,Arunils" mlgyen rnilyrmehat6 kivetkermnanyekkel jArt,
-azt a iegjoban egy j6 kanati birAkl, Roliand Dorg6les jobboldali fran-
cia Ir6 vlieimiDye vilgiltja meg a leg1besbdesebben, aki neani6g a
francia Allam dsszeomnli&Snak okairSil sz6lva, smintn a francia polgAr-
sag zbmimnek btinos szelerni 6s ck6ilesi IndolenciAjra utalt. Az orsvag
flai nigy ivet tlt'6ttek a 16rvwsirkok poklAban az elnuult vilighabord
aiatt. A ball kereaszbteljin nem 6rdekeAte dket a melletttik rohanmra
indGl6 bajtArs filoz6Sfai vagy tarsadalmi felfogAsa. Csak a ferfias-
sag 48 a bAtoradg szaniltott seeniuktbefr anig ae a vgy, hogy mieldbb
haaetbhiesseenek. ,,01'tstok el a hbzat" hangzott a hozzajuk Int&ett
parancs. NMegtettiik. so hazat6rvie figy v6i&ck, hogy kl rdenieltlk a
nyugealnat: miutdn tizolzt6i feladaituknk eleget tetteak, azt nmAr igaAn
nean kilvAw iattAk tdiik, hogy taoarosrzk mieg vakoltjak a hdzat. Nem
is tettbk a ezel olyan ,,tevedkst" ktvettek el, a nely h evthezianOyeliben
kesrveen anegboszulta miagAt.
Joggall merillhet fet a khrdis: ha a polgd'asg ilyen dicatelenftl ea-
jAtmotta zearep6t, ha hblvatMaival egyitt elibulott, aikkr nii6rt ie von-
nank le e tiny vsga6 konzekvenodit, mikrt ne tkrifok sajnAlkozAs n41-






kill napikendre fetette?
Maegithetnmk, de ez a megoldks csak litszstra megnyugtat6 5 6
sB3erl, minert
el6szbr: Caak akkor parentulhatn6k el k5nnyil szivvel a polgtrsa--
got, ha a tMle vaZl eylvdls 61tal nerm kellene egy olyan t6&sadalml
rtegr6l lemondlaunk, amely szdmndnA1 & szemaerni erbtartal&kainil
fogva nGekltullzhetetlen flunkd6t k6pyisael. Am a tfny pedig, hogy a po r
g&rs&g egy nemzeddke elhibdzta feladatAt 6s ezsel az irveny sz&dlre
juttatta am egdsz tMrsadanlmat, a legjobb bizonyitlka annak, hogy i6te-
zaee szoros 6sszefliggbiben All az enmberi tAirsadellmak stabil'itAsaval eS
hogy nalkiiAe, de fokint az Altala kepviselt eszmninyek i6lkiih nehezen
k~jpzelhet5 el az igazi haladds 6s a maartalan tArsadahni egyutt6l4sa
nimsodszor: Nem a polgArsdg nemesebb rtedemben vett eszm(nyei,
hiazen ezek Altalinos erv6nyil emberi eszm6nyek, mnondottak cs6dbt, ha-
(nem a kepvtselotilkre hivatott kortarsi nemzedAk. Melggy66dlastink sze-
rint a jivi -lgfehjebb a poilgdxsag ellen indithat v0l6pet, de se mi--
esetre sem 1het annak eszm-Aiyei nlkll, amieyeket nem nilkillzhet.
harmadszor: Ea a vdlAs mAr az6rt semi volna kdinondhat6, maert
ntem Mltjuk azt as ij tAreadnani tinyezt, anmely hajiland6 volaa Attvl-
lalni a plgiArsAg Altal rosaszil kfpviselt vaigy egyenesen cserbenhagyott
eazani&yek .maradand6 rszmlt. Ellenkemiieg. Eddig azt tapasataltuk,
hogy as fij rendek 48 osztilyok, ainelyek ma jogaikat k6veteliik, nyilt.
vagy alattomos harcot folytatnak ezek ellen as esaoenyek ellen. Naem
akarjAk veluik terheuii konmnyf ilkerek kIkDt6i fele igyekv6 haj6jukat.
Ezzel el&rkeztfink oda, ahol egy nidiAk alapvet6 kird4st kell meg-
vilagitanunk.

2. AZ ALKOTO K6ZEPPTT ESZMSNYE

Mellyik az az esizmLtny, amelyet a sazis6sfgek vihora k6pvisel6it6-
megfosztott ?
Esamei sikon k6nnytl ezt a k6rd6st megividl olni: a ktzi6ptit, as
6ntudatos k6z6p.isg eszMAnye. Olyan megfogalanazasban, amnely a 16-
nyegre t6rekszik, a vilAg mai vAlga a kdzz6pft eszm6ny6nek vAlsaga.
Felix Weltsch egy regebb megjelentetiett, de drdemtelenfti kev4s
figyelenben rtzeesitett kinyvben, a ,,Wagnisa der Mitte"-ben a k8z4-
piseg blilcseleti lk6rd&s@re igyieazwik viligot deriteni
Tagiadhatatlan, hogy a kizidppis6g essmmnye hdijjAn van azokniak a,
szenifiyveszit sz4~psageknek, lamelyek.kel az istenek mdr a b6lDcs6ben
oly gazdagon mpagjutalhazntAk a sz6lsis6geket. Az emberekre coak a
smupeilatwiuszok hatnak, a kzi6pszerxiseget visszataszitmnak talaljik.-
A ki z6pfitat a gyengek eszamnny'nek tekintik, aaoknak, akik gy&vdk
.,peiricol oa aente vivere", akik nern meanek kocklzietanl s ez&rt nem
toudnak alkotni semn. Sajnos, e felliUetes it6lkeizalet, aik ,k6z6tt ma.
ott talljauk a timagek t6bbsfg6t, mi6g az sein zanarja meg, hOgy -
mint ismieretes a kiz6pfit essz inye oly eldkellt helyet foglal el, as
etikia tortnoetben, hogy Arlseltotetealz nichomiochoazi erkoicase, aanely as
,,Arany kz&6pfit" tiszteleit(re 6pfilt, a nyugati vi2Ag erkblcsszeamnlet4nek
gerince, hogy a knzdpatat dics6ifti Goethe nevelsli6 rendszere csaktigy,
mint Hegel erkbacsl .eszrnmnye.
Ha azonban a dolgokat saenvedflyekt&l mentesen 4s ki7Ar61ag as
igazs&gra .trekvben vesezilk visagitat ald, akikor kideril hogy niilyert





viszoylagose s tMvies a kozpiltr6' alkotott 6s elterjedt nzetek tSbb-
sage. Kiildnosen egy dont4 jelentteig 6nv 1& p ebltenbe, amiely kello-
k4Appen bdzonyitja a ki6zl6pt jedentisegnt: az ember bels rokonsAga a
koz6pfit 16nyeg6vel 6s term szet6vet A modern tiudom&ny szAmnoa
tapasztalata nmegmutatta, hogy az ember csak abban a kozJpe6 z6nA-
ban kepes helyesen es hibAtlaanul gondolAkozn,' timely a sz&dlse6geeen
nagy 4s a szOlsiegieen kicsiny k{vitt terdt el; ahogy azonban el-
hagyja e kbzbens6 terxilet hatdratt, gondolkod6 4s ceselkv6 k4pessfgel-
nek mnkbdd4s6t, felli6p6 tdved6sek zawarjxk. Igazw bogy az ember mind-
untalan Atflpt e tertilet hat&rait s ezzeb termiesete egyik tirvhny6nek
engadelmeskedik, de nenmkevsb6 igaz az d, hogy aitmdannyiszor kud'ar-
cot vaU, ahanysmor iesiklik a koepaftrxi. Hi1ba ostromolja a vWga5
hatarokat, imert minden ,,ez6rt"-re afjabb ,mi rt" k6vetkezik a ez
nemcsak a flloz6tliban van Igy, hanenm az emberi igondoikodds leg-
pozitivabb tertiletein -is. A modern fizlka valsAga hoigy csak egy pei-
dlt ragadjunk ki ikbismert. A makrokoszmoszban v6gzett kutatt-
sok, amelyeik aordn a fizikusok megnirint igyekiestek a f6ny sebessfgtt
megkbzelit6 sebess6geket, az id5 eddigi fogalmhnak feloldAa&hoz 6s
az u. n. reattvitAs elmnletthez vezettek. Neam jArtak szerencsdsebben a
fizikusok az ellenttes szAls&q6g, a mikrokoszmosz titkainak kik6mlele-
a6ben semn. Az at6mirambolAssal egyidlejfileg sz4tromnboltik as ,,ok-oko-
zati" 6ssazefigg6s klasnikusnak v4lt tftelet. Mindez, ha mlerjtlk gondo-
i.atalnkat 'k6vetkezetesen v6gigvezetni, nem egyeb, mint a gondolko-
daisak as a csddje, a-nely abban a pillanatban kIvetkezik be, ahogy
a gondolkod6 ellne Atl4pi az A tala mAr regebbr&l) megh6ditott 4s bizto-
san tartott kibzps6 tierilet hatArait.
Ez nem jelenti termnszetesen azt, hogy ez a kBafSps terillet nDemz
gyarapodik szlntelenOl Es hogy hattrai merevek. A szellerm mer.sz
turistAl egyre inktbb kitiojak e terillet vegs6 hatarait, de fontoq, hogy
ktli6nbs6geqt tegyiUnk egylfeld'i: a kozdpsz tevntiet ndvekedse 49 nmAs-
fe161: a gondolikodAs helyes nAmlkdse kizOtt. fljabb eritfiletek meg-
dhdttasa Wltal a gondolkodis izmosodik, de helyesen es f6kWnt haszno-
san csak a mAr nmegh6ditott k6zepsd tertiuet hatarai kcSz'Att makidhbt.
Az emberi szellemnek megalapozott Es t6ikEletes uralma csak a koz6pse
z6na hatarain beltll van. Ezkrt 1 beMnnnk frja iddzett mftvdben
Weltsch a nyomasz.t, de egyben boldogit6 !telism-erds: ,,Der Mensch
ist ein Wesen der Mitte".
Ennek a felsmner6snek a vilagdnfi' mnr nem. csodAlkoziunk aznn,
hogy a sz6lssa6gek fitjain t6velyg5 emberistg a k6z6pitat megtagadva,
eezeveszett f6ktelens6ggel caol rA sajit embers6g6re is, hogy a proakri-
baft emaberi rteleimnek oly keves a hitele manapsAg Es hogy a helyebe
16pett biologizinzus neonm tud niegnugtat6 vaiaszt adni karddseinkre.
De nenm kdtelkedlink ugyanalkkor abban sem, hogyha egyszer a nagy
ztBviz, amelyben dsmee artikeink elmeraltek, elvonuiu az emiberis6g
taj4kar61, akker a k6ifpisdg es anmi belle kavetcezik, fjb6d dBatb sme-
rephez jft a tirsedalom 4letdnek meg-djhodasi mfiviben.
Ez azonban nem ttrt&nhetik a kbzelinult es a jeln szomnord tapasv.
talatainak fdgyelmenkivuil hagyAsaval'. Ezek a tapasztatistok mint
Mittuk f6leg k6t dologra vomatkoztak: ana, hogy az ember eaend6
Mlny, akire kWills 4s bel d kisdrtesek leselkednek ds arras, hogy a k&zip-
ft tragiokus fit, mert sz'iett olyan Arok szeg4iyezi, amelyben a gydva-
sag, a miegaRlIkw a hat&rozatllamnsg, a gyenges4g zavaros vizel ftoly-
doghanak. Hogy a tomegelk a ikaz6putat azonositottak a melliette fat6





&rolk ,tartalmd.val, hogy egy nemmed6k hagyta mnagt let6riteni ftj'ar61
-*s beletekitdt a k6nyelmesse6g sekdlyes vizeibe, vagy meg tova&bbminve
a sz&a6s@6ges dramlatokba vetette magiat, ,azrt otyan (tandijat fizetett
am emberisag, amnelyet nemr akarbht, de nmem is tudhat isma&t meg-
fizetni.
Az igazi kzipft, amiely egyben a val6di ember fit is, 6ppen az
edenkez6je annak, am4i rola tudni v4lnek. Csak a gondolati renyheseg
t6vesztheti& ossze a lagymatag minimrliazusswal 6s a dicstelenfil sflAny
kotipsmersgigel. Et a, fitatt amnnak oz enibernek ,az alkot6tev6kenys6ge
teremnette, akinek van hivadasa Cs van elegendd bdt orsAga ahhoz, hogy
szolg&lja is ezt a hivatist. Ez as at nen All mAir eleve keozen az ember
elitt, mint a as6a6sIegek tgja. Ezt amz itat meg kesll' el6bb teremtent.
Teremti6je pedig olyan ember, akit az diet ket elleenttes, de egyaaint
Artakes 4t ei6 Allitott (a aid el6g beccsletes auhoz, hogy vieszmautasitsa
egyik ft vAlalaztsenak knyelmes niegoddds.t, a mAsik ftban rejl6 po-
zitivumok eldrulasa Ar&n. A valasztani nem tudas tragikus dileimm j&b61
smiletett harnmadik 6s fj at ez. Ne feledjiUk ehl hogy az emnierie6g
minden egyes nagy vivm nyrt ugyanez a tragikus dilemma eredm6-
nyezte. Ugyanez az emberi reaklciS: a felelssgArgzet az orok emberi
inrtekekkel smemnben, amelyek igen sokazor ellentetes ftank vonalaba
esnek. Am eimbert kinozta sadit tnye parnuyvoltinak &s a mindens6g
baht'rtalan nagysag&nak ellent6te ds mert ezt a kett6t nem tudta ktzos
hevemtfe hozni, fj itat termetett, a vallAst, amelyen mnegtal<a Istent,
akire azutdn nrbizta Cletdt. Amz let mulands6aAgAmak 6A az brokk@val6-
sAg utani vigyakozasnak dilemanmAjdb6l is sikertilt am enberneik egy
nmasik teremtireakci6val kifitat tal&inia: a mfiv6szetet, amelynek al'ko-
tasalban a v6ges nmuebbeklt a v6gtelennel. Am egyeni 1,tezisek Athidal-
hatatlan ellentttib61 is valamni Aj szliletett, talan ninden id6k liegna-
gyobb tarsadalki vivntnuya: a nyelv, amely kbzvetit ember @s ember
'kozBtt bes negwaltja 6t am idegens6g, az elkiulonitettefg nyomnaszt6
tud'atitAi.
Az alkotiknak ez a kbzapdtila tehat nemn homilyos 6s nem er6tlen,
hqanenm hklUdelmes des tradsagos. Aki ezen amz ton gy6zni akar, annak
tabb lendifletre van szilkadge, mint annak, aki a sz&slsdsgek kitaposott
atjmn jar. Ez az fit nem becstili le a szledaosgeiket, aSt ellenkez61leg,
komniolyan veszi 6ket 4s neim akar egyet semn eldrulni k6zfllilk. Tudata-
ban van annak, hogy sadidt ntinseige azokhoz as ellentdtekhez val5 vl-
szonyat61 fiigg, amelyek kbzstt kbzvetitenie kell. Amz Ati4a mdlysfge, a
.val6s&ggal smemnbeni felelassgdrzet, am is meretien imegkmzelit6s6re irT&
myui6 bAtors&g ezek am alkot6 k6z6pft felt6telel.
Ez a J6vt alkot6 atja.

3. CIONIZMUS ES K6ZPPVT

A cionli ta mozgalonmbam, aanely anra ttnekszik, hogy a zsid6
Allamanpit6s szoigdlat&ba Allitsa a zsid6sag 6sszes terem.t6 energidit,
szintin cseak kevesen vontdk le eddig az emberdteg mai <alanos vAlsa-
ganak anaradinid6 tanulsagait. A kit egymisb61 foly6 jelens6g: a pol-
gtrsdg ,,&rulAsa" e& a tArsadalki egysaget .megbont6 sz&ds6sdges erok
terh6dftt&sa, a cionista miozga'loin belsi valds&gAra is ranyomta bMlye-
get. Csak akkor, ha e k6t jelenaeget figyelembe vesszuik, amid6n meg-
csalnAjuk a cionista t6rtdnelem' aktivalkban tagadhatatlanul gazdag mar-






szdanadAst, trtJIik meg, hogy mndtrt terhelik ezt a mnrleget sziks4gte-
Men passalgik is: a fmenetikus ibelsM haicok, amelyelk a mnozgalbm tul.
*zott atomni'l6ddsahoz &s sok teremt6 kezdem4enyezsnek mir a csloT-
j&ban val6 elfojtasdhoz vezettek; a kezdeti Allapotban 16v6 mozgalom-
ndl szlnte megengedhetetlen mnrtbkit energiapazarids belst neh4zsegek
legoldis8ia a kills foeladatok oel lanyagodtsAvel;. nem utoLa6 soirban
a clonista gondolat nSpIszertsittsire hivatott gtpezet viszonylagoe ered-
m@nytelensdge a zsid6 t6megek megh6d.tasa teran.
Noha niiesen mi6g megfelel6 perspektivdink a cionlsta t6rt6nelem
utobs6 hArom 6vtized6nek 6rszegezashez, annyi m&rla vildgosan 6s
.negfellebbeahetetlemi'l All elbttOnk: a zsid6 polgArstg 4ppen olyan v6i-
kes az ,,Aruln bfln6ben, mint a vilAg Usezes tbbbi polgAri timegel.
Onzdsdben 4s kenyeleamnzeretet6ben 6 sem, akarta belitni, hogy a ka.i-
16tte valtoz6 vllAgban neki is vdltoztatnia kell magatartAsan, ha naem
akar az esenminyek kerekei alA kerfilni; 6 is beiel6 forditotta tekintet6t
6s nemr akarta tudomAsul venni azt, ami kickd6jn kfviil tbrtint 4s
szramra kelllemetlen volt. Ez a magyarizata annak, hogy mi4rt volt ex
a gAluti zsid6 polgArsAg szdmos orszigban olyan butAn makacs v4del-
mez6je a halaira LtUlt asszimnilaci6s illusidknak 48 hogy mibrt zArk6zott
el minded okos sz6t61, amely vissaahivta a val6sig6rzet szilArd talajara.
A rbvidlttasnak e smellemi 6r'ks6ge al61l azonban nem tudott fel-
szabadulni a polgArsdgnak az a risze sem, anmely nir eljutott a cio-
nista felisnershesz. Mert hidnyzott bel61e a tettk6szs6g 6s az edlsznt-
sMg, hogy alkot6 munkAval hatalmi pozili6kat 6pitsen ki maganaik a
mnozgalomban, .igy mint a tobbi r6tegek, kicsuszott lAba al61 a talaj s
amikor az elvesztegetett id6 fgy latszott, hogy kezdi megbosszulni me-
gAt, akkor zavarodottsa&gban nem a- terenmt munkadoz menekiilt,
hanem a sz61ss6sges reakci6 ftjat vilasztotta, amiAltal csak n6velte a
.belts felfordulAst 6e tovAbb nmdrgezte a 16gk6rt.
Amiddn ez a hely6t 6s feladatAt teveaztett polgArsAg a job-boldalon
helyezkedett el, az igy tamnadt iinbe a baloldali azrny vonult be s ezzel
a mozgaloam a mfrleg nyelivt tart6 centrum hijjAi maradt. Sajnos, ez
a baloldail szls6isedg sem tanusitott bWlcsebb magatartast 4s semmivel
sen bizonyitbtiba, hogy sdliesewbb lAtdklre van, mint elJenteleniek;
hagyta, s6t fokosta a polgAri cionistAk szlis6e6ges radikaliz 16dasit
azzal, hogy nyiltan: hirdette: nerve feleltek meg elkApzel6seinknek, nin-
csen helyetek ksz6ttiink, ninms sztiks6giink tAmogatAsotokra tehat
nein tarthattok ig6nyt jogokra sean!
Ebben az egeszasgtelen ds veseidelmes irAnyban talin towibb fej-
16dtek volna a dolgok, ha a palesztinai zavargasok korszaka es a jelen-
legi h&borf parancsol6 kivetelmnnyel nerm idszik el6 eat a nemzeti
szaiks6gallapotot, amely vegetvetett a belb6 harcoknak 4s meghozta a
viszonylagos btke AllapotAt. Kiss4 kenysszer(i s egyAltalan nem meg-
gy'fz6 bizonyiteka ez a beke eg48zsegesebb kzbss6gi dsztt5nnkinek 6s
enyhen fejezzfik kit magunkat, ha csupan 6vatossagra intilink vele szem-
ben minden cionistAt! A Ruthenberg AltaA javasolt terv kbrtil isnm4t
felldngolt szenvedlyes hare eleggA indokolttA teszi ezt az int'st.
Nem tudhatjuk mit hozhat a j6v6 a zsid6 nAp szamara, de tudjuk,
hogy 6r,6k kdrdestiknek mlhamarabb megolddshoz kell jutnia. Ha
majd a tartnelem egy ijabb kedwvez6 pillanatot kinAl f61 nekiink, azt
nem szabad dsmet 4rdeantelentil elszalasztanunk. Csaek az er6s cionista
mozgalom, amely a zsid6 nfp tirten'elmi tbrekvesedt k6pviseli, lesz kepes






iisttkdn ragadni a pillanatot es einek a meger6sild6st iginyl6 clonusta
mozgalomnak a tengely6ben ott kell fiaip a n6p tiibbs6g6t kitev6 zsid6
polg&ri tiimegnek, amelyre hivatis vAr 6s amelyr61l a clonista mozga-
lom nem mondhat le azzal a felelftlens6ggel, amellyel bizonyos sz6os&#s-
gek lemondottak.
TernAsszetesen ennek a polgArtgnlak meg kell el6bb tisztulnia az
,,A*ruAs" v6tIv6l. Cilondisia vezetilie v&r a az feladat, bogy a felkfszil-
16e id6ssakdban v6grehajtsak e polgars&g azellemi AtdtitAsAnak nagy
nmtiv4t, hogy felk6szits4k 6t igazi hiivatAsdnak vdllalaAra, hogy meg-
tisztitsAk tegnapi negativizmusat61 6a szoci&lisabb tntudatra nevelj6k.
Ez a smellemi ata litAs klzAr6lag as alkot6 k6zs6pt: A halad6 szel-
lemfi klalcionimnus jegy6ben tortknhetik.
Ez a klalcionlzmus azoknak a clonistAknak a mneggyiz6ddse, akik
a kozipat esa mnyAt 6ntudatosan vdlaaljak Es f4radhatatlanul 6rktidnek
a cionista mozgalom egysege, dntegrithsa fldtt. Ezek a cionistAk aazrt
valljAk a kdz6pitat, inert felisimertbk, hogy a slsas6sgeiket, amelyeket
nem szabad, de nenm is akarnak megtagadni, nemesak pozitivumok tln-
tetik ki, hanema vesarlyek is: az egyoldalusag .mellett, a mozgalom sz4t-
tagoz6desdnak 6s alkot6 eleemeire val6 szAtbomlasanak veszAlye. Ez6rt
hivattasuknak tekintdk a szAthfiz6 er6kkel szemben az 6sszetart6 er6
k6pvs.elIs6t; figyanakkor a szArnyak, a sz&s.6agek tevwkenysAge sem
ejti 6ket kMts6gbe, mert tudjak, hogy ez sziiksdgee velejar6ja a fejl6dEs-
nek: amnid6n a fa terelb6yesedik, az Agak egyre messzebb tdrekszenek
a tdrzst6l. A. f6k6rdds sz dmukra a gydk6r, ainelynek egys6get meg
kell 6s meg akarjAk drizni, mert e gyik6r nlkfil nemlesak az Agaik, ha-
nem az eg6sz fa elpusztul.
Aklk a klalcioniinus alkot6 kzs6pitjat valasztottak, azok igyekez-
nek miinden elditelet al61 felszabaditani magukat, jobb 6s baloldalt dog-
matizmust6l egyarint. Tudjk, hogy az Altaluk valasztott aton nok
rosszakarattal &s meg. nemo rt6ssel kell majd talalkozniok, mert a
lktze6pt &rtekeldse majd mindig egy sajAtos optikal tflnemfnyre tA-
masokodik: A kizpfiton halad6t a baloldalt 1116 jobboldalinak, a jobb-
oldalt 0116 baloldalinak lItja a ez elegend6, hogy egyik ds, mdaik is
ellenfelenek tekintse.
Ennek azonban nem esabad betifolynolda a cazeptit eimbereit. On-
tudatosan es szilhrdan kell jArniok fltjukat, nem tdrodve a kbz6pftt becs-
mArldivel es a azlsbsegek hangoskodAsAval, abban a szilrd erkOlcsi
tudatban, hogy ov6k a jv6 e as z Igazi haladis fitiranya es hogy ezt az
fitat nemesak a spjAt maguk, hanem az egdz clonizmus sz&mara har-
coljAk ki.
A polgrTsEgnak pedg itel kel ismiernie v4gra hDogy as as t, aimlely"n
ismnt bek'apcsol6dhat a cionista 6Apites alkot6 munkkjAba es j6vateheti
multjAnak bflnelt az egAsa zsid6 nip bolkogulasara.






DAVID SIMONOVITZ

(3. K L LAUSNER el6adsa)


Az ajhbaer irodalom, amely elbesz4d6kben arAnylag szeg&ny, eg6sz
sor olyan iklt6nagysaggal rendelkezik, akikre barmely eur6pai iroda-
lon b&iazke lehetne: Bialik, Osernichovski, Jakob Koh& ZAk1n-n SnAur,
Sim ovita, Fichmann 4gazi kltd ,,pl6yade" ez.
Nem kets6ges, hogy ezt a gazdagsAgunkat a Biblldnak ksaz6nhet-
J1tk. A mrng pr6zAj&ban is pdratlaaul k6ltdi Biblia, amely kovetend6
p6ldak6ppen allott a hsber nyelven alikot6 mrQvszek el6tt, az oka
annak, hogy kbtilk tekintet6ben manapsdg sok eL6kelU euir6pai iroda-
lomnnl gazdagabbak vagyunk.
Van azonban mni6g egy oka ennek. Az elstk 6s legnagyobbak e
k6ltd k kbzfll, Biailkt61 egpszen Sn6unIg, n6pi Glettink ,,hsti koreWakG -
ban" jelentek meg. Egy np, amelyen szdnte betedjesedett a t6bbi na pe
k6zetl val6 elttin6s f61ellmetes &tka, dbredt ekkor ij 6ntudatra. A ,,hbsi
korazak" pedig nminden iidkben nagy koltdket tereimt, a litomoa 6s
a konhol6 sz6 firflait. akik dj isteneket 6s aj atakat keresnek, akik az
ilet rendj6nek t6kdetes at6rt6kel4Ast kbvetelik az emberi &rz6s- 6s
gondoaatvilAg mind'ep teruletd& Elsosorban Bialik, Csernicbovski,
Kohen tett6k ezt mindienik a maga sajitos m6dj&n. Eblsant han-
jAratot indftottak r6gi, azeitsz&ratasbeli I 6tftrmtink ellen. F6ileg a
gett6-szellem kilvenhedt fogalmial ellen kilzdottek -dazzul 6s egyben el-
panaszoltak, hogy a zsdd6 nkp elfetedte a termszetet, neom Ismen tibbe
a szerelmlet, nemn vigyik mdr a szabadts5g utin 6s elvesztette nemzeti-
emberi gwniuszdt.
As ,,Old6kl6sek virosdban"., a ,,Maiainzl Baruch" 6s az ,,Utonalli6k"
nemo egy6b, mint hAroan kuillnboz6 hang azonos felszd6itAsa a gltAti
zsid6shg 6rt6keinek it6rtdkel6sere. A ,,Hanatmiid" de az ,.Apolib szsobra
el6tt" csak ldtsz61ag kiil'6nb6znek tartalmuk azonos. FlaszAnt harcuk
kbzben esek a negy ktltIk elM6kezitett6k a megvaltas atj&t, az fij .
megtijhod6 zsdd6. 4letet, aimely mi&g csak most van klalak uld6flben. az
da6k f ldj4n, fgyhogy egyeldre allgha allapithatn6k mieg igazi orcAjit.
David Simonowitz a BiaiMk, Csernikhowski 6s Kohien utanint 6s Snkur
eldttl hdber po4ta nem taztozik a megivAlitas atjinak elkdszitlt kbz6.
0 mar nem jarja ezt az fitat. MAr nenm harcol az ellen, ani korhadt a
zaid6s5agban 4s neron tkoz 68 ostoroz, mint az elddei tett@k. Zavartala-
nul, sznverfn midon birtokolja mn indazt, aml neaes hagyominya a
zsid6 smellemnelk, tekintet n6lkvik korra vagy kielalakra. Bredeti alkota-
saiban 6sszeegyezteatte a r6gi 68 az aj zsiddek@got, anaikui, hogy as
egyiket megroviditette volna a mAsik kedv46rt ds az 6sfij zsid6sAg ver-
g6d6salb6ie 6s tdrekv6ieitbl teiremtetlbe meg as 6 fj k6lt6szeetit.
Inme k6t nagy h6sk6ltemnnye: ,,A kdgy6 f6szekben" 6s ,,HIob felesege".
Milndkett6nek a bablaai elbesz6ls az alapja, de Simonovitz kfltol szem-
6lA0te Mtalakitotta az eredett tbrtdnetet de eritean ljat teregmtett belle.
A Biblia elbesazli, hogy Addam 68 tvwa ettek a paradiceom. tudAs-
t6Jfb6l 6s ezert mind 6k, mind ut6daik a halaendSsgra kkrhoztattakc.
Slnonovitz nean vArt m6don aildtotta At ezt a tbrtrnetet. A kfgyo
felcserlte a tudas fdjat a flelern fAjival mondja. Igy azs mber






nem a rossz &s a j6 tuddsa fajanak gytianicsb6M evett, hanemr a feie-
lean, a hflf 6Mfeillamn jdnak gytianil6cErb. Ez a biiubeeaes megrenditO
tragediAja, mert hiszen nem is a ha1All hanemn a tole val6 f4lelem a
rettenetes. Ez a pAni retteg4s szegi szarnyAt az embernek, ez k6ti oa
a sarhoz, ez gyengiti batorsagAt. Kdiz&rdag e kbods felelem niatt nemo
alkotbatiotit naggyot az enter, kizAOelag nmiatta nem volt kWpes Atalaki.
tami la tewrm4setet &8 sajat letitt. ft kdzar6D1ag ezart nem maradt meg
az ember kicadnynek 6s szerencs6tlennek, trtszarnyg, batortaLan
146,nynpek.
A bibliai Wtrt&net mAsutt Hlobr6l, az ,,igae" 6s ,,tiszta" enmberr61l
sz61, akit Isten a SAtAn utjAn megktiertett, gyermekeiti, vagyonAt6l
nmegfosztott' s amiikor vagyon&t is elviesntette, az emberek csufjavi
lett. Hiob a pokol gy6treltneit szenwed. el; amnikor felesege megcsllantja
el6tte a menekvds atjdt: ,,Kivhnd meg a HaIlat!" mondja neki, am
Hiob, as ,,Igaz" 6s a ,,tisota" Hiob elutasatja magAt61 ezt a gondolatot:
,,iatentelenkdnt sz6lotttl hozzan,: a j6t is az Ort61 kapjuk, ceak a rosz-
szat ne fogainim el?!" ,,Isten adta, Isten elvette aldott legyen
az 0 sent neve". De amikor hArom j6bar&tja kereste fel, hogy meg-
vigasztalja, mAr az ,,egyemes" 4s a ,,timsta" HiMob is kesertl saavakkal
lazadozott az Egek ellen, nm a h'rom, barAt 6k beletbr6dtek az fr
Italetzbe 4s figy tettek, milt HIlob feles6givel szemben. Ebb61 kitlniK,
hogy Hiob felesage neon is beszt annyira 4Itenteilentil hiszen Hiob is
vadolta az Urat ds neon fogadta edl a roszat 4ppfgy, mint a j6t.
Az Or a viharb61 szemnlyeaen ifeielt vgUli Hiobnak: ninesen jogod
lAzadozni 6rtelmetlen ember az Egek eMen, mert te nit sem, rthetsa
meg az tstensig caeekedeteibtl s cosodaiatos tettellb61 s Hlob meg-
hajolt: ez-rt az Or jutmall fijabb gyerekeket, sok nyajat, tev6t e
sazvArt 'ajandbkozott neki. T6k6letes fizets6g volt ez a gyemnekek6rt
48 a pokol kinjaddrt... Azz Or pedig szemnlyesen htrdette ki Ilob bara-
tat eldtbt, ogy ,,senki neom sz61ott oly .gazan, mint szolgam Hlob".
A k6Lt6 felveti a kdrdist: melylk Hob szSlott ,,igazan" az, aki
sfilyos szavakkal karomiolta az Egekpt, vagy az, aki vigaszt tadllt a
porban Is? -s HIob felesAge, aki ,,istenteleznk6nt sz6lott", vajjon onelytl
Hiob6rt rajong Hiobdrt, akinek ,,szAjAban inincen bOnls sz6" 4s aict
St lstentelens6ggel vAdolta, vagy Hiobirt, akit megd6bbentett, fellAzi-
tott 48 kAromnJ6 sz6ra k4nysaeritett a borzalmas igazsagtadansag, smnm-
nek forr4sa a viltAgban az a rejtett er6, amelynek mndjaban All j6t ce
k6ny6rtileteset is cselekedni?
BS niomvitz kemfnny vahlasza igy haMngzk: IHob feles6ge ezt as
ut6bbl Hiobot vailasztja nem a tiszta s igaz emnbert, hanean a nagy
vAdoMllt; az pfedig, eki miegadta mnagAt es sajnAlta, hogy felemelte zoR-
srav&t az Egek ellen, nemn kili6nb szeaeiben, mint a hArom barat.
0 tudjia, hogy ura nemn ekkor, salott ,,igaan" &s szave azecrint,, as 6 ura
csak nmegrrntilt'az Egektd1 As vajjon az Urnak, kId minden titkok la-
maerdje, jogAban All-e nregtoesztaii az 6 hbazat az Artatilan gyermekektoi
4s Nlettik tawaszAn halara itAln d6ket, csak azart, hogy az lOr bebizo-
nyftsa sajtt igazAt a SAtAnnaf szemben?
Doesztojevszkljhez hasonl6an mondatja Simowioovitz Hob feHesAge--
vel: ,,Nincsen bocsanat, ninesen kegyeaema az olyan koinnycseppArt, amnt
celtalana i hulik, amr penaazol, anNlkul, hogy valadkt is megindltana".
Nemn, a gyesnaiteikto megfosotott anya nem kepes oly kbnnyen bete-
tbrTldni a vegzet itet4be, mint a porbasujtott Hiob. Az Or nmegblte






gyermT kett 69 6 szAmnnk4ri Okle, mnert ha nem asz -rt6i, hit klit6 k6r-
hetn6 szAzmon 6ket? Es ha az (Or vailban klil6nb6zik szolgAj&t6, am
SAttt61, "iben aUhat ez a kilntabg uanbaai, mint eabban, hogy az
igasasg, a j6sag liteznek as trban Cs mne l6teanek a Saitaban. Ha
amonban az Or is kesm rosszat cselekiedn, mint a SAtan, akkor miten
&A az 6 litenvoUta?
,,ts ha igaz it6bettel nae itAlkezik,
ha rontas kipenylbe burkoilzlik,
MIien klillbb hAt az tr
smoigAjnit, a Sat&.tAnl?
Nem artj(lk az 'Or fitjait Cs mirit teremnitett beintinket oilyanok-
nak, hogy ne 6rtstik atjaAt? Es ha mid volt 6rtelme annak, hogy kor-
Iatokat szabott &rtelmatnknek, akkor ml6rt vietette el m6gis lelktinkben
a mindent tudas &s mindent mnegrt6s szomjs6gt ? Mibrt gyajtotta fel
henniOnk as 6rik ttazet, saneUrLel anidden titok ni6lyAre Skarunk hatolni
6s midrt foaztott mreg minket a titkok meglamerd &nek eszk6zeit6l ?
Mtirt a saenvied, ha tbb udds tabb kinnW %egyiyel 6s ha mxindenek
v6ge a sirverem? A Heaill nem retteinletes, ha van r.tekne, c61ja, am'
nlcsen nmit6bb naia, ha csak &rtenetlena pusatulds! 1s ha van a
vilUdgmakf teremt6je, fel6je kelU kiAltanunk a rettenetes vidat: ,,Uranm,
mihrt, hogy harnisan teremtett6l Emnbert?!"

ISimnoowitz nemcsak a bibllat tBrtfteteknek, hanem. a tabimudi re-
g6knek is uj 6rtelmez6st adott.
A talknudi tbrt&net szerint Abriiahmn 6satynik darabokra zdzta
atyjAnak, Ter&chnak balvanyait. A tbrtb6net aninden korok h6ber k6ltIlht
vomzotta, Salom Hakohe4nt, egsmen napjailnkig. Sianonovitz viszont
igy v6li, hogy egyaltaean neu hely&wal6 6s nern inxdokolt az a mxga-
tartfs, amiely caoddlja Abrahim tettLt, mert hszen asz egylstenhit sem-
mlvel sien gazdagitotta az emberi 61etet. Azok viallja Simonovitz -,
aikk Abraham igy4kb6&l sazitettek, men isr erik a ternmszet vAltozatoo
6s hataJmas erit, nean d6rtik meg a terminsaet titkait, csod&inak autto-
g Ast As sokr6tttsi6gnek szdps6g6t. HiaIsen imnondja a haragt61 68
r6itllettdl exemag6 Terach az ,,Ovd6j Koch&vim" cimil kl1tem6ny6ben
- as ,,Egyoeten" hblvisa awcuniak a lieeflknek a61, akiket kiinnyen ki-
merit a ,,hangok, szinek tdiltrad6 pompIja". Az Egyetlen hivtstra
elsotttUl a lithathr, tAvoil z szpshgek 6a oromnk neran nylenek W6bbW,
megszlnik a villgegyeterniet Atjar6, 61etad6, eUentit.es &raimlris. Ez a
hlv6 sai6 ama lilkek amelyek meghajolinak az gil ddktatura el6tC.
Mi6rt hat a nagy ordin, hogy Abrah&n es nem Terach gy6zbtt?

Hesz-e Snimonovitz a kultradban? Gy6nybrOt reghnye, az ,,Idd bo-
lyong6ja" eg szen 4rdekes 6 eredett gondoiatra 6ptilt:
(j idlk kbszantenek be. Jeruzxslemrnbl Calkag6, JaffAb6II Hanburg
lesz s egasz Erec Jlazrael egy keletl Belgiumam alakul At. Mit nyerne
ezMtai az emnberis6g? Igy tessi fel a k6rd6st a kolt6. Csak eiveeztene
ogylk liegseebb Almu t: a nagy mesaiAsi Alnot, amnelynek az illd4stt
68 meggyitdrt n6p mindeddig szinte egyedtili hordozmja volt...
,,A4 zaid6 n6p tartdnete" cimfl nmIavben Renan mneglrja, hogy a ren-
des ideszmfitds el6tti 458-ik easztendben egy Ezra nevil szeginy pap,
akit tisztelil ,,az fristud6nak" neveztek, egy k6nyvekkel sflyosan meg-
terhelt bszv6rt hajtott maga eadtt. Ezek a kinyvek forradalmasitottatc






az emberis6g' tartnelmni6t. Ha ez z ifrstudi6 pap 6svv&rve 6s konyvel-
vel egyiitt elpusatuit volna anualaidejni, akkor legfeljebb egy ftlvaQ
Alapotban 16ivd trzs thrbietett volna 'viszq BaJbylonib6l Ennek a t&6z-
nak az enl6kezete pedig nyomtailanul eLtint volna a tbrtineie n lap-
jar6Il...
Nem k6tsiges tehlt, bogy inAre Wirtaszik em a mip, aanely wverede-
ken At er6s krzzel hordozta a prIfttik, a zsot&rok 6s Hiob hultTrAja-
nak zaszlajit.

St 1me, itt 6pit hidat Simonowitz a twvonmult 4s az ij 1let kir-
disef kozitt.
Simonovitzot miegel&6a nagy i1tIink akkor telepedtek meg az
orwazghan, amikor mAr j6val maguk mnogtt hagyt&k nemcesak flata-
adgukat, hanem f&tikoruk delelidjt is. .Sinaonovitz ezzel, sazemben mar
1909-ben chabue volt Palesztlnfibaa4 Itt .tOlt6tte fiatalkiornak i'egszebb
eztendeit 6a lassanaint teljesen egybeforrott az orsz&ggal: az orsz&g
lefnyai kizfil vett maginak Beles6get, pallesztinal kol6nlin telepedett
le, sorsit tsszaekdt6tte az onvzAg soraval'. Igy saerezte meg eldbb, mint
minden mis kbIltnk a hatodik &rzaket: a szill6bld' .6rz6k6t. Elegendd
caupan ,,SAmson" cimi k6lteminylire utaobunk. Ninesen h6ber kdlto,
aki 4gy At6rezte voJlma, hogy mit jelent a .tlkkaszt6, forr6 sz6l, a siva-
tag, mint 6, ebblen a felsi6ges baliliadajabea
BElik, Cserniaohovaki s Jacob Cohen ostorozt&k a zsid6 n6pet a-zrt,
bogy nem irzi mag&t odahaza orsezgaban, hogy nem szereti elAgg6 a
minezt is a kertet, a anadarat 4s a vdir&got. Simionavitz mAr a klszhez
j6tt. 0 mAr talblt olyanokat is az orezAgban mig ha nem Is tulsago-
san nagy sznimban -, akiknek lelke sszefonbdott az anyaf1lddeL Nines
mar oka a panaszra 6s a miltatlankodisra. A k6ltonek feladata ma mAr
naen egy6b, mint az, hogy kifejezze ezt a fdldszeretetet.
elgy szfiletett nmeg az ,,Idllek k6nyve", am elyet a Cserniihovski
idiiljei Irinti rajongsam sugalmaamott. Am, Simofnovitz Idillileinek eg6szen
ants az Ir&nyuk, mis a szinik 6 mids a ceeng6stik, mint Csernlchovski
Idiljeinek. Amae az ukrajnai zsld6sig 6Betit mutatta be, azt azs letet,
anmely mir v*geges fon.nikba ltzdstt 6s mnert mAir kdzeljutott a k.-
mierUdlteg nyugalmAhoz, wzinte plasztikusan abrAzolhat6. Simonovitz
viezoit az fij orsazig fj 6lestt mlutatja be, amely mig forrongAaban van,
ailny mng imnbolygi do meghataroshatatlan, de ianmelynek egyszerC-
a6ge 69 termi6setess6ge nigtis magdbsn hordja az idillikus elemnet. Ver-
selt az a saj&tos tlindcikl6s vidlgitja meg, *amely as onrszg m6dyen k6k
dgtoltozatAr61 arad. Ezelcben a k6lteminyekben kifejetest nyer az
6pit6s fajdalma, anmelyet az alJkota s ane tompit. Mert az a&kotis faj-
dalma serm lehet egy6b, mint a szeretet ifjdalma. Ezt a ftjdalmat 48
ezt a szeretetet Staionowvitz egyenil6 erivel juttatta kifejezsMre. Bdjos
idiljein a Kellet szinponmpAja is Sxron stzles ldt6hattra, valamdnt as a
jAt6kos szivb61 jv humorner tilik el, ami Altali mig a szenvediisek, a
sikertelensfgek ellenkre is: ,,or z7uAt iAddik, ulijiszrj lIv szncohi",
- f6ny ragyog az Igazaknak (s a .tisztasziviieknek rotm. Az alkotis
kinokkal es kesertlsgekkel kikdvezett tragikufna Sdmonovltz minden
kl1temfinyyien a valASsg 56rkrv4wnyf kbvetelsisvel, egywesti, az
61etre &e megujhodawra, as alkotisra es a hearca val6 tWrekvssei.
Ebbil fakad Simonovitz hatartalan szeretete minden irint, amit
Paieswtinban alkotnak. AtMiate az orazAgnak is pitodinek minden fij-





dain&t, egytitt gyd~zolt &s egyt.tt bruilt velik. Nines olyan pabesztinal
esem6ny, anmelyet Sndminovitz neg ne 6nieket volna, nem fordult el6
zavargs, vagy nis csap&a, hogy Simon~vitz ne igyekezett volna
vigasztaBnl,, bAtoritani n6pet. VeAf 61 pi kAn, velamirot hakol" Erec
JJiwrael! Nines olyan era, amely meggfitolhatiA a niegvAltAs mtiv6t!
Az Avezredek borzairna.t elviselt zsido n6p aznm&ra senant nem lehet
ktas6gbeejt6: ,,Oroszlaok karmai kI6ztt klnl6dtunk miegijeszthet-e
nidnket a farkasok ,iivlt~se; stAtt hegyeken boayongtunk hAt meg-
rmithetnek-e aninket az Arnyak?"
is a rettenetes nyomorusAg 6rajA ban, 6veredes sorasitj&nak fordu-
latinAl fennen zarnyal6 erns halgon hirdetl m6p6nek a kloil, hogy:
,,A megvAlts fitj.t
Kinnal jArja lbad
Lelkedben a vjr is
Kialtasra lAzad:
Hogy magaid megvlthasd
Vasad imeg e nipet,
Szent tettre, munmika.
ilbredj fel, hat bbredj!"
Ezzel &rdemelte ki Simonovitz napAnek 6s orszaganak szeretet6t.
Ezzel vivta Id miagAnak a legimgasabb tisztelet helyet, nemesak a
hbber irodaloanbea, hanean az ijbfihbr 6letein %is amelynek minden
nozzanatAt k6ltdswet6nek b6s6ges AldAkeval kiidri. Nemr hilba nevez-
t&k dt Erec Jiszrael ,kbilti polgrdmnak".




TESZLER HERMAN:

A MARlAMROSI ZSIDOSAG

ANTANY ELV-PROBLIMAll


Magyarorszagon eddig csak elvi jelent6s6gfi k6rd6sek merliltek
fel a miramarosi zsid6sag nyelvevel kapcsolatban. A statisztika
ugyanis a n6met anyanyelv rovatiba iktatta a jiddist, vagyis a jid-
dis ajkuak hivatalosn n6met anyanyelvfieknek szimitottak. Ez aztan
6rdekes elvi 6s elm6leti vitAkra adott allkalmat. Minthogy ugyanesak
a hivatalos AllAspont szerint az anyanyelv a nemzetis6g krit6riumi-
nak tekinthet6, a jiddisill besz616 mAramarosi zsid6kat kdvetkezes-
k6ppen n6met nemzetis6giieknek kellett volna min6sitenil (Braun
R6bert vblasza Kovics Alajosnak az anyanyelvi statisztika k6rd6s6-
ben. Szizadunk, IX. 6vf. 2. sz.) MAs ilyen 6rdekes ellentmondAs is
felvet6ddtt. A maramarosi zsid6k nmnet anyanyelviieknek szerepel-
tee, amikor 6ppen ezt a nyelvet birjik legkev6sb6. Helyesen Alla-
pitja meg dr. E. Miiller ,,Die Sprachen der Juden in Palistina" cimfi
tanulmAnyiban (Jiidische Fragen, Wien. 1909.), iogy a jiddisill





beszlo6k szivesen hiszik, miszerint 6k term6szetszeriileg nemetiil is
tudnak, holott a jiddis, 6ppen mert n6met-zsargon, csak gatol a n&-
met nyelv tokeletes elsajAtitasaban.
A jiddis most hivatalosan anyanyelvv6 l1pett el6 6s ezzel le-
keriilt az elvi term6szetfi fejtegetesek teriilet6r6l. OnAll6 probl6miva
lett 6s elmbleti vitatArgy helyett bels6 zsid6 iiggy6 valt. E15ret6rt a
kerdes, vajjon mennyiben tekinthet6 a jiddis anyanyelvnek?
Kets6gtelen, hogy a mAramarosi zsid6 gyermekeknek a jiddis
abban az 6rtelemben anyanyelve, hogy val6ban ezt tanulja legel6sz6r
anyjat61. De 'vajjon ,,legszivesebben 6s legjobban" besz6l-e ezen a
nyelven feln6tt korAban is? Erre mhg visszaterUnk. T6ny az, hogy
az els6 gagyogAsival jiddis szavakat akar kiejteni &s minthogy el6bb
kertil chederbe, mint az elemi iskolaba, els6 ismeretei is jiddis nyel-
ven jutnak el hozza. Mire azonban isko.lba kezd jarni, zlkkden6 All
be anyanyelve term6szetes fejl6d6s6be. A gyermek ugyanis sok olyan
fogalommal ismerkedik meg az iskola padjaiban, amely mar nem a
jiddis nyelven keresztill tudatosul benne. A gonddlkodks menet6t --
ami term6szetesen anyanyelv6n folyik h6zagok szakitjak meg. A
szAmoJAst p6ldaul m6g az &rettsgi vizsgAn is jiddisiil v6gezn6 el
magiban, de a hirmasszabilyra mAr nem tud jiddis sz6t 6s k6ny-
telen ilyenkor be6kelni azon nyelvii kifejez6st, amely r6v6n a fogal-
mat megtanulta. Ugyszint6n ha idegen nyelvii szdiVeget recital, a
benne el6fordul6 szimjegyeket jiddisiil olvassa. Ez viszont az anya-
nyelv Attit6erejenek a k6vetkezm6nye.
Min6l tovAbb halad a mfivelts6gben, annil jobban tivolodik el a
jiddist61l. Min&l inkabb gyarapszik a fogalmi ismerete, annil 6rezhe-
t6bben kell tapasztalnia a jiddis sz6kincs fogyat6kossaigt. Nem
mintha a jiddisnek ma mar nem volna kiel6git6 sz6b6s6ge. S6t,
magasniv6jfi sz6pirodalmi k6nyvek, meg tudomAnyos mfivek is ir6d-
nak mar ezen a nyelven. De mind ennek MAramarosba legfeljebb
csak a hire jut el.
E16bb-ut6bb abba a helyzetbe ker'il az ember, hogy legsziveseb-
ben jiddisiul besz6l, de legjobban mAr nem. Term6szeteseb-
ben folyik, kdnnyebben pereg az anyanyelve, de mihelyt a tArsalgis
olyan terilletre siklik, amely kivillesik a mindennapi besz6d keretein,
vagy dadogni k6nytelen, vagy egyszeriien minden Atmenet nblkiil
,,meghonosit" idegen szavakat. Legfeljebb ellitja azokat a megfelel6
igek6t6kkel 6s ragokkal 6s alAveti a nem Appen szilard nyelvtani t6r-
v6nyeknelk. Egy negyedik elemistinak is kiizdenie kell mAr sajit
anyanyelv6vel. Mintegy kin6vi azt. M6g inkibb Arzik a jiddis hi&-
nyossagit a leAnyok. Mivel egyAltalin, vagy csak nagyon elTrvtve
jArnak oh6derbe, sokkal szeg6nyebb a jiddis sz6kincsiik.
Az egy6nnek egyre fokoz6d6 anyanyelvi vAlsiga, mintegy varizs-
sz6ra old6dik meg a hazassAgk6tesben. A mAramarosi zsid6 6let6ben
ugyanis a csaladalapitas 6sszehasonlithatatlanil nagyobb fordulatot
jelent, mint amilyet term6szetswerfileg el6id6zni szokott. HAzassig
utin hirtelen fordulattal visszakanyarodnak szuileik 6letform6jahoz.





8 mivel ennek az 61letformanak a kereteihez van m6retezve a jiddis
nyelv, helyre All az egyensely a maiveltsegi szinvonal, a gondolkodas-
m6d 6s az azt kifejezni tartoz6 anyanyelv, k6z6tt.
Ez a circulus vitiosus nemzed6kek hosszfi sora 6ta tart. Semi a
nyelv, sem a besz6l6je nem tud kiszakadni ebb6l a k6rforgAsb61.
Kultfirigenyekr6l lemond6 ember ugyanis nem k6pes nyelvet fejlesz-
teni, fejietlen nyelv viszont nem alkalmas kultdirig6nyek 6breszt6-
s6re. Az anyanyelv k6rd6se ezzel 16nyeg6ben nyugv6pontra keriilt
volna, ha k6zbe nem j6n valami, ami fijb6l felszinre veti.
A hAbord utan, kulondsen az ut6dAllamokban annyira er6re ka-
pott zsid6 fijjialed6s eszm6je term6keny talajra talAlt a mAramarosi
zsid6sig k6r6ben. Ennek a rendkivill konzervativ zsid6sagnak sokkig
kellett viaskondia 5nmagival, amig a vallistalansaggal vadolt cio-
nista gondolatot befogadta. Ez a bels6 hare azonban sze'llemi fejl6-
d6st eriszakolt ki. Ezzel megint szinvonaleltol6dds kdvetkezett be a
kifejezbs akarAsa 6s a kifejez~e lehet6s6ge koz6tt. Most mar nem-
csak egy6nekneki, hanem az eg6sz kdzdss6gnek kiWlnisen az ifjfi-
signak kellett 6reznie, hogy a maramarosi jiddis sz6b6s6g messze
mig6tte maradt a szellemii fellendfllenek. Eleinte m6g nem tiint
silyosnak ez a hiAny, mert a hozzAjuk eljuttatott k6sei felvilAgoso-
dAs majdnem kizir6lag a jiddis nyielven kereeztfil tort6nt. A szelleml
gyarapodAssal tehat kezdetben azerves egys6gben gyarapodott a
nyelvismeret is. Az elinditott mfivel6d6si folyamat term6szetes k6-
vetkezm6nye azonban az volt, hogy egyre sz~lesedett az 6rdekl6desi
koriik, mig tWlhaladt a jiddis' sz6kincs 6s frazeol6gia keretein. A ro-
man rezsiin idej6n hiszen akkor ment v6gbe ez a v<ozas a
miramarosi zsid6s&g hirom kiillnb6z6 nyelvteriilet k6z6 szoritva
magara maradt a maga nyelvprobl6mAjaval. Erd6llyel csaknem ki-
zAr6lag magyar nyelven 'lehetett smeliemi kapesolatot fenntartanm,
Orominiiban 6s BukovinAban mi6g haszniltik ugyan a jiddist a min-
dennapi 6rintkez6s nyelv6nek, szellemi t6ren azonban, 'kulln6sen a
sajt6 &s az irodalom ter6n kiszoritotta azt a roman, illet6leg a
n6met nyelv. A miramarosi zsid6nak tehit magyarul, romanul &s
ni6metiil kellett taj6koz6dnia a zsid6sig, vagyis a sajit probl6mair61.
Nem is sz6lva arr6l, hogy m6s k6rdhseket annil kev6sbe volt m6dji-
ban anyanyelve rAv6n megkbzeNiteni.
Nagyjib6l az a helyzet alakult ki, hogy a mkramarosi zsid6 ifjii
otthon jiddisiil besz61, iskolai k6pzetts6g6t 6s iltaliban vilagi ta-
pasztalatait roman nyelven tudja csak kelok6epen kifejezesre jut-
tatni, olvasni pedig rendszerint magyarul szokott.
Sokakt61l hallani, hogy a 'visszat6rt terilletek zsid6siga, e tertl-
letek geopolitikai helyzet6n6l fogva, hirom-n6gy nyelven is besz61.
Ez vonatkozhatik esetleg a nagyobb erd6lyi varosok mfivelt zsid6si-
gira. Miramarosban inkibb azt tapasztaljuk, hogy egy nyelvet seri
birnak takiletesen. A mAramarosi zsid6sAgnak nincs tulajdonk6peni
anyanyelve, vagyis olyan nyelve, amelyen legszivesebben 6s ugyan-
akkor legjobban is besz6lne.


33







S Z E M L E


Palesztina 6s a zsid6 nep
Weizmann Chaim el6adisa az American Palestine Conunittee el6tt


Hosszfi 6vek 6ta 616nk 6rdekl6-
dessel 6s rokonszenvvel kis6ri az
amerikai k6zvelem6ny a zsido
nemzeti otthon Palesztinaban va-
16 feltimasztAsAra irAnyul6 cio-
nista er6feszit6seket. A cionizmus5
amerikai nemzsid6 barbtai ezen
6rzelmeikneik nemr6giben azzal
adtak kifejez6st, hogy egy bizott-
sagot alakitottak ,,American Pa-
lestine Committee" n6ven, amely-
nek elndkei Robert F. Wagner 6s
Charles L. Mac Nary szenAtorok,
alelndkei William Green (az ame-
rikai szakszervezeti kdzpont eln6-
ke), William H. King, volt Utah'
alambeli szendtor 6s John F.
Ryan prelatus. Ap Egyesiilt Alla-
moknak t6bb, mint 500 tekint6-
lyes nemzsid6 szemblyis6ge csat-
lakozott ehhez a bizottsighoz, a
demokrata 6s republikAnus pArt
70 szenatora s k6pvisel6je, az
Allamok kormanyz6i 6s a nagyva-
rosok polgArmesterei k6ziil szA-
mosan, neves egyetemek rektorai,
a katolikus 6s protestAns egyhA-
zak t6bb kimagasl6 lelk6sze, ir6k,
gyArosok, iizletemberek stb.
A bizottsAg kialtvanyAban szilk-
s6gesnek mondja, hogy ,,a cionis-
ta mozgalomnak minden leheto
tAmogatast megadjanak" 6s ,,a
Zsid6 Nemzeti Otthonnak Palesz-
tinaban val6 fjja6pit6ae minden
tamogatast megkapjon, ami kil-
16nben is egybevag az Egyesiilt
Allamok hivatalos politikajival,
amint az t5bb izben iinnep6lye-
sen lesz6gez6st nyert".
A Jewish Agency 6s a Cionista
Viligszervezet eln6ke, Dr. Weiz-
mann Ohaim, aki immAr harom


h6napja az Egyesiilt Allamokban
tart6zkodik 6s ott a cionizmus 6r-
dek6ben lankadatlan milk6d6st
fejt ki, r6szt vett a bizottsAg Al-
tal az 6 tisztelet6re rendezett ban-
ketten Washingtonban. Ez alka-
lommal Wagner, Barklei 6s Bur-
ton szenatorok felsz6lalAsaikban
meleg rokonszenvvel juttattik ki-
fejez6sre az amerikai k6zv6le-
m6ny beallitottsAgAt 6s felsz6li-
tottak a kormAnyt 6s az 6sszes
amerikai polgarokat, hogy adja-
nak meg a palesztinai zsid6 nem-
zeti megujhodas mfiv6nek minden
anyagi 6s erk61csi tamogatast.
Weizmann a cionizmus kival6
amerikai baratainak k6szdnetet
mondott 6s hosszabb besz6dben
fejtette ki a zsid6 n6p jelenlegi
helyzet6t. A cionista vez6r el6ada-
sAnak csak r6vid kivonatAt a kd-
vetkez6kben adhatjuk vissza:

A zsld6k6rdes nemcsak a zsl-
d6kat 6rinti
MindnyAjan remljiik mon-
dotta Weizmann hogy ennek a
haborinak a v g6n egy Aj es igaz-
sagos vilAg fog megsztiletni es
hogy a vilag nagy 6s kicsi n6pei
k6zotti jogmeg6rt6s korszaka fog-
ja kezdet6t venni. Barmely legyen
azonban ennek a sz6rnyfi habori-
nak a kimenetele, sok milli6 zsid6
lesz akkorra elsodorva, leszeg6-
nyedve, osszezdZva es kivetve ab-
b61 a gazdasdgi rendszerbol,
amelyben azel6tt helyet foglalt.
Nemesak a t6bbi emberekkel egy-
arint szenvednek addig, hanem
azonkiviill egy olyan kiil6nlegesen
szigord bAnasm6d alatt szenved-





nek, amelynek hatasa hosszi id6-
re kiterjed, Agy hogy nem fognak
tudni rSvidesen magukhoz terni.
Bfrmilyen legyen a haborfi
utini Eur6pinak az Ijjaszervez6-
si rendszere, teny az, hogy sok
milli6 zsid6 lesz k6nytelen vau-
doritra indulni 6s uj exisztenci.t
keresni.
Hova menjenek?
Ez a kbrd6s neimcsak a zsi-
d6kra tartozik, hanem Eur6pa j6-
v6j6re n6zve is 6letbevAg6an fon-
tos, s6t Allitom, hogy az eg6sz ci-
vilizilt vilagot 6rinti. Nem lehet
hosszi beke, nem lehet stabilitas
6s nem lehet nemzetkSzi 6sszmii-
kddAs, nem lehet igazsAgos 6s Al-
land6 rend, ha nem vettink sza-
mot egy ilyen nagyszAmf ember-
csoport vitAlisa rdekeivel, amely
csoport feltAtlentil emberesopor-
tok t6meg6v6 alakul, hacsak nemr
kap idej6ben egy nemzetkazi jogi-
lag elismert 6s biztositott otthont,
amelyet a civilizAlt vilag timoga-
tAsaval As j6indulata mellett 6pit-
het fel. Ez az otthon Palesztina,
amelyhez a zsid6 n6pet nepi sor-
sanak elszakithatatlan szalai fii-
zik.
A zied6 n6p sorsa Palesztind-
hoz van kttve
Sokszor mondtak nekem,
hogy Palesztina nehezen megold-
hat6 probl&mna. Miert ragaszko-
dunk oly mereven ehhez a fold-
sAvhoz? Miert nem pr6balkozunk
mAsutt? IdoSnk6nt nagyon derek
emberek felajanlanak nekem mis
terlileteket (amelyek filatt egyeb-
k6nt nem rendelkeznek), a vilAg
legkfilnb6z6bb, legegzotikusabb
6s legval6sziniitlenebb raszeiben,
hogy ozzel helyettesits6k Palesz-
tinAt. ]an vegyasz vagyok &s tu-
domr a p6tanyagok felhasznklAsi
lehet6s6geit, de az eszmevilagban
nem l6tezik ,,Ersatz" &s azok a
kapcsok, amelyek egy r6gi n6pet
6sei honAhoz fUizik, nemceak tes-


tiek, hanem f6leg szellemi termA-
szetilek.
-- Er5szakkal kitelepithetik
Onik a zsid6kat bArhovA: Abesz-
sziniAba, Madagaszkarba, a dzsun-
gelbe, vagy a g6bi sivatagba, ott
sohasem fognak nemzeti otthont-
16tesiteni 6s a zsid6k6rd6s nem
lesz megoldva. Nevezz6k sorsnak,
vagy tdrtenelemnek, de a zsid6
nep nemzeti v6gzete Palesstindhoz
van kdtve.
A vll&gb6ke egyik thnyezoje
Marmost a veletlen igy hoz-
za magAval, hogy Paleeztina hi-
rom foldr6sz 6rintkez6si pontjan
fekszik. K6zel van a szuezi esa-
tornAhoz. A esatorna pedig nem-
csak a brit viligbirodalomnak, de
az eg6sz vilagnak legjelent6sebb
kereskedelmi iit6ere. A csatorna
6letbevag6 fontossaig a tengerek
biztonsfga szempontjab6l. 9p
olyan igaz azonban, hogy a csa-
torna Atjar6va tud vAltozni, ame-
lyen At h6dit6k hadihaj6ikat, ka-
16zhaj6ikat 6s tengeralattjar6ikat
kikiildhetik, hogy a deli tengerek,
a Tavolkelet 6s a nyugati f6lteke
felA itat tdrjenek. Happen ezert a
vilAgb6ke szempontjAb61 fontos,
hogy ezt az 6letbevAg6 fontossa-
gi AtjAr6t k6rnyez6 orszAgok ne
legyenek gyeng6k, f6liglakottak
As fflsivatag jellegiiek, hanem
er6sek, n6pesek, a haladAs baratai
es szenved.lyes hivei a nyugati ci-
vilizaci6 6pilet6t tart6 alapelvek-
nek. Egy PalesztinAban 618 nagy-
szAmf zsid6 n6pess6g er6sen hoz-
zAjarulna iahhoz, hogy a vilig
ezen dbnt6 jelent6s6gfi sarkAban
a helyzet megnyugodj6k As a biz-
tonsAg meger6s6djek.
Tbrhetetien hit 6s annak ered-
m6nyet
Meg vagyok gy6zodve, hogy
zaklatott, fizikai szenved6seknek
6s politikai neh6zs6geknek kitett
vilagunk szAmara az, ami ezid8-





szerint Palesztiniban tbrt6nik, a
megnyugvis, az elm6lyiil6s 6s az
ihlet egyik forrasa lehetne.
A hit egy sent aktusa j6tt
ott 16tre. Emberek, majdnem gon-
dolkodas n6lkiil, hittel hiszik,
hogy odakoti 6ket a sorsuk 6s
hisznek egy r6gi fajnak a j6v5j6-
ben. Azok a hagyomAnyok, azok az
6vezredek 6ta felgyUlemlett eml6-
kek, amelyeket a zsid6k maguk-
ban, altudatukban hordoztak aka-
ddlyokkal teli 6letpalyAjukon, -
abban a pillanatban, amikor ezek
a zsid6k Palesztina val6sagAwal
keriiltek &rintkez6obe egy hal-
latlanull nagy dinamikus erot sza-
baditottak fel, amely a sz6 szoros
6rtelm6ben sivatagokat viragos-
kertekk6, sziklikat duzzad6 ter-
moifoldekk6 alakitott At 6e szizak
6s ezrek r4sz6re egy ij 6let lehe-
tis6g6t nyitotta meg.
Sok idbvel ezelitt ez az or-
szAg int6zett az emberis6ghez egy
ig6t, amely m6g ma is a civilizalt
vilagnak a legdrAgabb kincse 6s
nem tul mier6szs6g azt gondolni,
hogy eljon a nap, amikor mi, akik
minden emberi szenved6s mertA-
k6t kimeritettiik, abban a helyzet-
ben leszfink, hogy ijra hitt6telt
nyilvanitsunk ki, a ma legt6bb ci-
viliza1t orszagban labbal taposott
erk6lcsi 6rt6kek hit6t.
Zsid6k 6s arabok
De vajjon miert vagyok An
javithatatlan optimista? 1918-
ban, amikor az arab vilag nerv-
ben besz6lni egyedill jogosult sze-
m6lyiseggel talalkoztam, Feysal
emirrel, aki k6s6bb Feysal kiraly
lett, nem volt kizottilnk semmi
nezetelteres. 0 is As 6n is meg6r-
tettiik, hogy a mi munkank ah-
hoz, hogy sikerre vezessen, k51-
cson~sen ki kell, hogy eg6szitse
egymAst, hogy a zsid6knak App
iigy sziiks6giUk van az arabokra,
mint ahogy az araboknak a zsi-
d6kra. Az Eufratest6l az Indiai


6ceanig 6riAsi tavolsagokon At si-
vatag teriil el. Mindaddig, amig
ezen orszAgok felig sivatagjelle-
gilek, gyeng6k 6s csak elmaradott
n6pek Altal lakottak, politikai ka-
landorok reszere szabad vadAsAte-
riUletek lesznek.
MArpedig az arabok As mi
er6inket egybekbtve fel tudjuk
6piteni ezt az orszagot 6s ez6rt
Artette meg 6s fogadta szivesen
az egyiittmiik6desiinkre vonatko-
z6 javaslatot Feysal, aki Allam-
f6rfi volt. Talalkozasunk id6pont-
ja 6ta kAz6nk 6s az arabok k5z6
sok idegen er6 f6szkelte be magit,
6ppen azert, hogy a k6zeled6siin-
ket megakadalyozzak. Ennek a
tenvszerfi szabotAzsnak ellenere
ma sok 6rintkez6si pontunk van,
nezziik akar a gazdasAgi bletet,
akAr a kozoktatast. Gyermekein-
ket elkiildjuik az arab iskolaba 6s
az arab tanit6k eljbnnek hozzank,
hogy arab nyelvre tanitsanak. Ta-
lAlkozunk a kdzk-nyvtarakban 6s
nemcsak talalkozunk, hanem
egyiittmiUkSdiink As mindezt az
arabok Altal a zsid6k ellen viselt
n6gy eves v6res tUmadasok kor-
szaka utan.


Trdekkizizss6g,
feltAmadhat


amely ijra


E16g volt, hogy a zsid6elle-
nes kilengesek arab 6rtelmi szer-
zoi csak rovid id6re is eltiinjenek
es a zsid6k mAris megtalAltAk az
arabokhoz vezet6 fitat 6s viszont.
Nem vagyok eleg optimista, hogy
azt higyjem, miszerint minden ne-
h6zs6g mAr elhArult, de kezdetnek
ez is j6. Tudjuk, hogy a miltban
Kordovabazn, Spanyolorszagban,
Bagdadban a zsid6k As arabok
egriittmilkodtek &e ez az egyiitt-
miik6d6s nary rem6nys6get 6leszt-
het fijjA. Ez az egyiittmukides
mentett At az enciklop6distaknak,
a francia forradalomnak olyan er-
t6keket, amelyek mAskiilnben
elsiilyedtek volna a koz6pkor s8-





t6t6g6ben. Ezt nem felejtettiik el
As ez ajjA6ledhet. Ezert hiszem,
hogy ez az 6rdekkdz6ss6g gj kor-
azak kezdetgt jelenti 6s az 500 &v


el6tti egyuittmiikid&s ism6t felta-
mad, ha h6napr6l-h6napra Ajabb
6s fijabb kivAndorl6k szallhatnak
majd partra PalesztinAban.


A cionizmus mai feladatai


Emekben a hbnapokban, vl&Agot
AttoormAl6 vL&MozAsok k&iepette%,
szAmnosan mnLltUnknek szigiezhetik a
k&dst: ml trtelane van kizfdielmre-
tieknek, ml retaeln,van mrunkaseAg-
bokmak, hlamen ebben az izz6 ist-
ben, abol nmot forr, kavarog mlin-
den, a ti naerepetek nem fehet tftbb
hiMdbaval6 id6tilt6s61, mert a zsi-
al6sig '9 a ti ermt5ek vd6gasak 4s
gyeng6k a esemAoyeok Aradatival
szemben. A ti mozgalmatok oflkitil-
z6se ma id6szertitlen, hisz emn tiud-
j&tnok mit hoz a holnap, soraunk
cSak fiiggv6nye lehet a iagy vAlto-
zanoknak, forditsatok hat btekthtete-
teket miAs ir nyba, vagy huz6dja.tok
pfaissvito ba, kir az ldd6rt, kAr az
enwVart&irt, egy csiepp vagytok csu-
p&n a nagy 6ceinban.
Az enberek t6bbsSge mindrg haj-
lik a loiniproanmisazumok tels&, mert
k6nyelmaeabb szamtnkra an etlent&-
tbk kiegyenlit6se &r&n nyeirt 1'Atsz6-
lagos "*naugaboin mint a hatirozott
offlokert valb ?i Uzdelen. A kompro-
mieszium, vagy nagyon gyakran nna-
girak a harenak is feladd&a ktny-
nyebb, mint a v&[lIalt feladbtok klon-
aelovenes loeesztkilvitele, nmert az
giazs&gok differenciSldddsa nyominn
lehetSwv vtlik olyan .t6belek ed logga
ddoa), annelyeki kszeledbibfeMv6 As a
napi esamnfnyekkel InkAbb sse-
egyedtethetai AllAspontot cslIlogtat-
nak miag el6ttfUnk.
IMlndahdlg lehetetMlen abszolut
tgazs&gr61 .bea 1ni, amlg a belyes
esenmpontat meg nem talaljukc. Az
lgaza&g mellett eltog.alt lUispontot
mindig az egyesek saeml61ete r5g-
zittan meg 6s 6anes kntiyebb dolog,
mina a teljes saemil61etat ndlkill6zO
embereket egyik vagy maslk Irany
ienlU Allitant. Term64setesen igaz


ennek fordftottja is: a legegyase-
rtibb dolog olyankor hIrdetni 6s agy
hindetnt az igazsagot, amikor az ese-
m6nyek Aradata az embereket eddigi
Alaspontjukban miegingatja Cs fog6-
konnyd teszl 6ket array, hogy mds
Irdmyban .pr6bAljanak tAjdko76dni'.
Napjaink killdnisen alka'masak
ara, hogy az emberek helVes szem-
m'6@tlktjiket elvesiftisk, teliat foko-
zottabb martnkben forog fenn a dif-
ferenodM'6dott Igazafgok elisineer &6a-
re vasA6 kWazs6g. A kitpolg44rl men-
talitas egy6bk4nt is hamarabb haj-
lk a kompromisszumok felO mert
nyugaknb t de b6kessAgft annma ke-
veslb6 1Atja vweezAlertetve, min&b in-
kfibb passzlv ezenml616e a t$rt6n6-
saknek.
TehAt a maelltfkniek ~sigezett
ki&rids, nit &telme van ma munkml-
i o.ddaunknak, k6nnyen roinbol6 ha-
tdAfa lehet mrnogatiiunk fejll6d6s6t
&s erdink konzerv&il&iat iUetdleg. A
k6rds6 aronban csak az eWso pilla-
mntban fitlyos, Ioranitsenm neh6z
azoinban roamboI6 hiatast elhdritanl.
CsupAn nem szabad szeni' el61 t6-
Vesateniink iddi6', fRggetien irA-
nyunkat, aimely Appen azrrt id6t-
A 16, inert celkittizseabhen mindig az
Iddk felbett U16 volt.
A zsldO66rdsar6d 6s annak meg-
old&A9t oi6zi6 anomgalomnr61, a coniz-
muarOl van. az6. tppen a tdrt6nelem
tanusaga tanitja, hogy'a zsid6k6r-
d6s nlindlen kinok ds mjnden id&k
k6rd6se volt 6s ugyancsak a ortd-
nelent tanuistga tanitja, hogy a As-
vetelasedkben kiet jgitetlen ncapszen-
vedelyek leggyakalbba a. zsid6k
IranyMJban vezettettek le. Azok, a
ivAltozaok, amalyelknek bekbvetke-
rzs6t61 a zsid6k helyzetlik javulisat
refrm6ltk, ezideig minftig keserves





csailddst hoztak. Nincs tehat e -ut-
tai sen kil lbnosebb remAnylnak
armaO hogy a t rtinea&ml vAltozAsok
=n)ost kedveza b hatasban JeSentkezze-
aek. Az brbk zsld6 n6p 6r6k probl6-
mdimak drok megoldda: a zsid6
nifpek 6shaz~jba va16 vlsazat6r6-
le. A cnizmus sohasemn foirdtotta
PekInitite kifel4, sohaaaem folyt be a
tbbbosget aekot6 n6pek bels6 ik zdel-
ndelibe, minr csak az&rt sem, meit
kiejewttien a zsld6asg belBt moz-
galkna, ani6ktil, hogy a zsid6sa~on
kivU1lil6 eark eloeztdadra bet&lyast
gylakriota igyekezett volna. Happen
a zid6klrdi6snek Iddn de ,t&el feltil
val6 sz emlletib61 foLyik a cloniz-
inismak ezirAnyu nmagatartasa.
Ha tHieht a cionidzm.us fUgigetlien az
Id6k jarAsdt61, akkor nyJlvanval6an
az iddk ji.rAsa sem lehet cs kkortA6
hatAsd a mozgalom -lijainak, nint
belsa Edd6 t&aekvs6nek intexniatsai-
a. Ef az a asempont, amit neam
aiabad szeam el6t tvesztenuink bor-
milyen sokain el is tJvedjenek az
eaneem yek fxtt6veszt6j4ben. A vblto-.
Zatlan diranyi mozgalkni tdretv6s-
nek, aniht obrk aszenpotnak szere-
pe maa fok zottabb, nin t valahia. h!-
szen viha~~an van leginikAbb m.UksSg


segitd kdire, s5t6ts6gben van leg-
Inigkbb aszks6g a m6cs vilAgossa-
gara. A defetista, meghunyasakod6
szilemnek esak egy valasmunk te-
hiet: zitv6san, toretlentil, he!yes
soempontjainkat cserben nem hagy-
va, helyes szemmn6t6k Iuket el nem
veszitve, kiUzdeni zsid6 ideAljaink6rt.
Ee a kilzdelem fokosottabb munkAt
r6 anindyfijunkra, miet 6ppen az
eamaainyek tobs6dasa folyb.n nagy
a t&velyg6k serege 69 cs~5kken azok
sznama, aikik tisata ltnak 3s helye-
een Ittlaiek. Az igazsag erejo vqgs5
fokon a ti-ztanlat6k 4s konzekven-
sek tabarAt er6sitJ, mert a fe3veaz-
tettsIg As k6tked6s Altal demonrliaM-
zAlt t m0egeek szomjaznak a hiat&ro-
zoWtt offkitliz7sat tonekvfaekre.
Nen htiava&5 thbAt munkassA-
gunk, mert feladatalink nembogy
idsBerlitJeiek, hanem nngyom Id
aktuAlisak 6s tennlival6ink is meg-
sokaaodtak. Nemcmak a zsid6 or-
sag6pit6s itgy&t keo' seolgawnunk,
hanem) tisztAnlAtasunk As saem-
m)rt6kt Unk megtartat val fitat kell
anutiatnxu a c61ettveeztett 6s kkny.
lyen kdoa Iranyba befo1yisolhat6
asad6 tI4legeknik Is.
Schnabel LAszl6


Az ,,Economist" a haborus Palesztina

gazdasagi elet6r6'


A ivdiag egyik legelikel!tbb *gaz-
dasdgW maaklapja, a LIndonban meg-
jellen ,,Elonomist" egydk legut6bbi
sz4anmban hoeszas tamniulnnyt k6z61
Puailessikna gazdaisgi lat tniek ala-
kjulAs 61 a hlboru aaatt. A cikk a
legkfi' lla bbb szemIpontokb6l vizs-
gja Palesztina helyzet6t 6s kbmu-
tatja, hogy a hAlborl elliendre is ki-
elbgftt az orazag gazdasAgi hely-

KiudMn5s flgyelinet Aidemielnek a
tadulanlny azon miegailapitfsaii,
anlelyBk 'aerint a habord sadrnos
htranya nmellett bizonyos 6rte-
lemben el~nyt is Jelentett az or-


szigra, aanennyiben hozza&jrult a
gazdagI ~6s asoci&Is M1et feltftelei-
niek javulisiahos. Kflonosen All ez
az oraAg eddigi nagym6rt6kUl gaz-
dasAgi fligg6s6gire a vilagp o t6. A
hibord amra kdfysoeritVette Palesz-
tinit, hogy letirjen ea egyooWdiau &s
csak az export sA&mara val5 termne-
l4at3r 46 ugyanakhkor mnegteremtse
a behoaataItil, val6 figgetlens4-
git is.
Ez a jelens6g kiSlOnDen er6sen
&rezatet!i hsatast a iezdgazdasagban.
A cItruLsrd v6nyek terms6anek iadvi-
teit aeht a6gelveM egyenes aranyban
eainlkeett az egy4b maes.gazdasAgi





teartmelS. A gabonatermnfels 6rt&kd-
nlek emelkeddse a h&bord kitwirse
6ta 25 a zal-kot ties ki 6s ma nAr
a gabonasiUks4glet 75 sz zal6kt a
bels6 teirnels elgitt ki. A ko'6niAk
nagy rize Atttrt a f6zeSd1k614k 6s
a ilegtiloimbtz6bb gynmOlcs'k (kti-
ln6sean sz616 6s bantn) termelds6re
6s a tegazdgal'kiodds 6s baxromfite-
nyeatis is fontos gazdiasgi t6nye-
Bzv6 v<. Egyenesen inegllep6 a
ndihfsmt ugrasszeri fejl&d6se: Az
1938-as 4v 45 tonna termaIlse 1939-
ben 134 toinnra emelkedett. Ugyan-
cspak a mez6igazdiasgi kiviteli ne-
hi6aAgek eiIUnybs hatdsnafk tudhato
be a mer4gazdas&gi termAkeket fel-
dolgoz6 konwerv- &s egyib iparnwai
szGilet~se. ,,Palesztina emeli ki a
cikk mindlnkAbb fliggetlen lesz
a behozetalt61 &8 sajAt maga logja
eIlAtni legt6bb gazdasAgl stiks6g-
let6t".
Megayugtat6 as Ipar fejdlbddse-
nlek tendencidja is. A hiborfi klth-
rise 6ta jeleatb saflyra emnelkedett
a textil- 6s fn6mipar, a Holt-tenger
AsvAnyi kincseinek kiaknAzae pe-
dig vildggazdasdgi szempontb6l is
fontos tinyezsvi tettbk a kis orszd-
got. A kiimlai ipar exportja a hA-
borf aeJatt megketszerezbditt 4 s mp
mnr k6zei 1,000,000 LP Art6kot tesz
k1. ,,Palesztina ma Nagybritaunia 63
brit vilAgbirodalom hamuzsir- 6s
br6msziiks6glet6nek els6 szallit6ja".
Az orszig btisieriggel Afilapithatja
meg, ihogy az Eur6ph'al val6 ke-
reskedelani kapesoilatok megszaka-
disa k6vetkezt6ben az eg6sz Kizel-
Keletet 6s Egyiptomot megh6ditotta
knmiji 6s gy6gysrbripara szdrnAra
eas ezt a pilacot valiszinUileg a hA-
boa-t utAn sem fogja .elvesziten an-
na is jlnkbb, minthogy a paileszti-
nal gydraklban elsbrangu, NMnetor-
sz&glb61 6s Csehszlovakfirb61 ibmivn-
dorolt azakiunk&asok dongoenak. As
6pitkezisi part a hiborfi term6saet-
szeatleg sfilyosan 6rintette, szouban
a foglalkoutatott munkmer6k mind
e'lhelyieakedtet taiMltbak az ott ldSz6


katonaafig rEsB6re ktoialt kasrAr-
nydk 6pit6s6al Es a koImtny Altal
naegindftott aagyjelenmitsgti k6z-
anukiakniil. A cemetntgyAr, az cr-
szag egyik legnagyobb tlzeme, 6jjel-
tWpplal weakadatlanul dolgozik 6s
fij gyAraik 16tesliltek egy@b ipit6-
amyagok eldAalit&sira 4s feldo9lgoza-
a&ra. Az ipar fejldded&t egydbhklnt
Jlegjolbfban Mkt szanm Igazolja: As
egyik as 1940-ben M6teseift tij vAlla-
datok.ra vomnatkoo6 adat, aniely sze-
rint 229 tj vallalat 1E4fstilt, ante-
lyelknek befizetett as'aptikje 543
ezer LP, a rngi vdilalatok k6ztil pe-
dig 31 t&rsasig emelte alaptikjitt
214.000 LP isaweggel, a mniiak 4
mlumikan6lkWItUsg statlstikAja, amEely
szeriat as isszlakossgniak csupAn
3 szAzal6ka van munka n61kill, ezek
is j6irkst betegek 6s munkakdptelle-
nek krnb61 hkerilunek kt.
Nagy elismerissel nyilatkozik az
,,Economist" a zsid6 orszyg6piti
munkar61, amnely a hAborfi aJltt sein
Allott meg. A Keren Kajemeth 6s a
Keoren tajjesz6d rekorderedmanye-
ket 6rtek el a hiborfl kitirese 6ta
Palesttinfban, a jisuv heiyt All
a hidaya6 galuti t6megek6rt. A zi-
dS6ag megbrizte eddig szerzett pozt-
cliitt s6t ujaikkal er6istette meg
Neamneti Otthonat. Az asrab lakos-
aiggall vaE6 viszony abaskulisa is
egsmsages prespektivat mubat. A
jeruzaileimn H6ber Egyetem- fejlddi-
se a h-Ahorfi lcitorise 6ta rohamnos
volt. A halligat6k szalma mna 1259,
emek, k tziU 226 az iden kaspta mnrg
diplomAdjt, viszont az Afj hallbgat6k
samia 267. Az Egyetemen es a vele
kaupcsaiatos kubtat6 int6zatekben ma
135 tanir dolgozik, emek kbzifil t-
venketten EBurtpkb6l, amne.efilt neves
tud6sok 6s saaktekint61yek. ,,A H6-
ber Egyetem ma A szAmtlsitt tudo-
mAny legelsW szAliAscsinl6ja 6s az
itt befektetett t6ke egyike a fejlfd6s
legjobb biztosit6kainak, minert ezt
nem 6rintett6k, de nenm is 6rinthe-
tUk a habordfi sszes neh6zs6gei".





CIONISTAK A PESTI HITKOz-
SQGRBE-. Altlapitauk meg trgyIla-
gosan: vegyes 6rael]nelmklel fogadta
aenemsak a clonista, hameu a nem-
cionista k6zwv1ea4nay Is a cloidistk-
nak a HlJtktMis4gi Pir.ttal kldttt
pektumat. A, cionistak elemamki rd-
s e negalkuvAst fat ebben a, pak-
w(amn (nOert fgy v&il), hog&y a
clonista iigazsgoknak ma m&r van
olyan Atittereje a zadd6 k626letben,
hogy miegfellelen elbk~szltett v4-
lasztasi k"anipny utan 6mAU6an 6s
silkeres eredmnnyel is ifdelehettAk
volna a ktzd4elmet. A iOe ciodifstf&k,
aklik azonbian saimptitval kiMtntfk
a magyar oionizanus kiladelfkt a
hitk-z&igi 6let AtfonalAshlait, mosr
kosiAt kidbrandultan n6aik eAt a 1 -
pset, mnirt 5k oat i&tjdk ebben vesa-
ni, arnit 4ppen sazimptira hangolta
oket: a cionaita beallitottsdgu zst-
di)sag moas4gat, tisztasag4t, frisse-

MWidlenesetre neh&z az igazawgot
eldlntenl. A oionistAknak a Httkbz-
gi PArttal egytittmfokodnu aikar6
rsaze aezal 6rvelt, hogy a HLtk6zs.ig
e@&jvult 6s reakci6s valasatAsi rend-
szeem odav.ezethetett volna vf41asztAs
eisetn, hogy esetlieg ot 6vre ttvol!
kellett volna noradntok a Mbtkizse-
gil polaitikaban val6 nsav~telt 1. MAr
pedig a cionizmus dikttlta ,,totdlis-
zsiid6satg" mnegkivetell, bogy emek-
ben a soradAnt6 napokJban a clonis-
tak ott legyenek a zeid6 'Alet mian-
den f6rum&n. Ez eddig vaJljtblan he-
lyes is. Csak azt ne kellett volna
hallanunk, hogy a ,,HBltkbz6gi PArt
teljesitette a olonistak toszes tArgyi
kivetel6seit". Mi a otonizimus targyi
kdvieteltsei aiaatt a zsid6 14lek fjjA-
azilet6st, az fijzsid6 amoulat dl-
foinbM.ls&t, mag&t a mongalorn bel-
0s smieUimi magivat, legbelas !I6nye-
g6t, tehat magit a feltt'el! nklkiUi
coizimiust &rtjtik. Ezt pedig nemr
telljesithette a Hitkizsi6gi P&rt, leg-
felijebb caak cfmsawakat veitt At, de
hogy azok laltt 6 nem azt Erti,
amnlt a cionistWk, az k6tafgen kivUl


AMi. Viszoct ppen a b(htk&zafgen be-
101 dolgoZ6 cionisathkak aesz most
andr fetadata, hogy a tdagyt kdvete-
il4seket4 helyesebben cimazavakat a
hkihiUa6g vaJlban cionista tartalom-
miala telitae meg. Eltg itt az fijkoir
zaid6 tdrtknelem tanitasbra utai-
nunk, amelynek bevewzetse szerepelt
tobbek kozt t a cionisttk IMthtzs&gi
k'vLet&elsei k6iztt. TrdtAnelmlet sok-
6eliekppen lehet tanitani. Vajjon ki
Es mil garantdlAa, hogy azt fgy is
tanitjak majd, aogyan at' a ciosnis-
.tik e4lkpzek? Ugyanezlt elnond-
hatjuk a tbbi k6vetel6aekre ds. Ami
a gyakorjail irdnyi k6vetelasek tel-
jesiths6t illeti, elsasonban a Nenmeti
. Alapok intazmikyes tAmoglatast,
hA itt is keves a kfzzelfoghat6
ereadhiny. ,Egy cibnista hitkbisogi
vezet6s4g bizonytra a hitktsza6gi ad6-
hoz csatolna bizonyos szizalek-
hombejaiulMst a Niemzeti Allapok ja-
wvai. Hogy most nem ez tbnti6k
nleg, abban bfitosak thehettlk. En-
nielk keiresEolvitele osak alakor ttr-
tifaetne meg, ha sikerilb cioinista
kbzM61enm6nyt teremteni a pesti zi-
d6sftgban. Ha ezt a peati hitk6zs6g
Hitk6zsegi P&rt csatlakozott volna
saziAksg paktummra, mert akkor a
Hithkzs6gi Part csatlakozott volna
a cloadstAkhoe 6s nem foditva ...
Sok 6s nehft feladat hArull tiehtt
a hltik6sgi vezetos6gben helyet
fogIi6 oionistaira, ha nem akerjak
elvi szemipontjaikat feladni As gerln-
cesen kiizdleni akarnak azoktrt az
idetlokat, imndtr a faJI'ailon behill,
eaunt eleddig mint ellenz6k kdvetel-
telk. Mis vilAgnodetfl elemeludel val6
egyflttmi(lkbdts soran nagyon
gyakori jelens6g ez az u. n. kon-
oeotrAciis konnanyokban a nagy
6s A itaMnos ciokdrt val6 miunkAl-
kodiara vali htvatkozasal, gyakran
eaidkkakdnak az elvi Wzempontok. A
cionista eivi szenipontoknak meest
nem asambad ellilkkadnlok, neta sma-
bad, bogy Al~doatul essenek az ,.Al-
talnoos" feladatotaak Es a ,,vbl -
vetett kulzdeemnmek".


Felelds kiad6: GArtner Mfrton.
Fraternitas R.-T. nyomnsa, KolozsvAr. Felelis nyomdav.: Andris Lasl6




University of Florida Home Page
© 2004 - 2010 University of Florida George A. Smathers Libraries.
All rights reserved.

Acceptable Use, Copyright, and Disclaimer Statement
Last updated October 10, 2010 - - mvs